Istentisztelet és épületavatás

Új gyülekezeti házat és segédlelkészi lakot avattak vasárnap délelőtt a várad-velencei református templom udvarán, előtte Csűry István püspök hirdetett igét. Szeretetvendégséget is szerveztek.

Farkas Antal lelkipásztor köszöntötte a vendégeket: Herman Bendert, a németországi Zieger város Trupbach-Seelbach gyülekezetének főgondnokát és feleségét, Szabó Ödön RMDSZ-párti parlamenti képviselőt, valamint Csűry István püspököt és feleségét.

A hiteles ember

A püspök imádságban mondott köszönetet azért, hogy bár nem teszünk mindent úgy ahogy azt Isten elvárta volna tőlünk, ő mégsem bűneinket sorolja fel, hanem új fejezetet nyit az életünkben, megbocsát és olyan életre hív, amelyben hűséges lesz a vele való viszonyunk.

Hogyan maradunk meg? - ez sokunk életének központi kérdése, hangzott el a prédikáció során, melynek alapját János első levelének negyedik fejezetéből a 13 és 14 igevers képezte. Nem tudjuk, értékeink biztonságban vannak-e, gyermekeink gyarapítják-e azt, hiszen egy pillanat alatt minden romba dőlhet. Érdemes a hiteles emberre odafigyelnünk, aki tovább tudja adni tapasztalatát, aki meg tudja mondani, Isten hogyan akarja irányítani a teremtett világot, egyenként is megmutatva életünk valóságát és lehetőségeit.

János átéli a sötét, Krisztus nélküli időszakot, majd találkozik a Megváltóval, látja a gyülekezet kialakulását, problémáit. Modern világ ide vagy oda – azok a tapasztalatok egy csöppet sem változtak, ugyanúgy működik az aggodalom, ugyanúgy féltjük boldogságunk elveszítését, ugyanúgy tekintünk előre – míg meg nem szólal a hiteles ember, míg el nem mondja: olyan Istened van, aki benned van és aki megengedi, hogy benne légy…Szívünk mélyén sokszor felmerülnek olyan gondolatok, hogy miért kell ilyen nehezen élni, miért kell annyi gonddal és problémával szembesülni – Isten áldása velünk akar maradni, Ő nem mondott le rólunk, továbbra is terve van velünk, meg akar váltani bennünket…

Szelíden

Bár sokan arra gondolhatnak, hogy miért nem azokat szólítjuk meg, akik valahol lappanganak Isten színe elől, valójában „neked és nekem, az imádkozó embernek szól az ige...hiszen ha hitelesen el tudjuk mondani, mit tesz velünk Isten, sokan a lappangók közül is előkerülnek” - mondta Csűry István. Az ige ugyanis az új emberről szól, aki tudja, hogy Isten benne akar lenni, s hogy nem csak bizonyos pillanatokban, hanem életünk minden pillanatában fontos hordoznunk Istent, akkor is, amikor azon gondolkozunk, hogyan egyenlítjük ki számláinkat.

És józan paraszti ésszel is fel lehet fogni, mit jelent, amikor benned van Isten, az ilyen ember másképp beszél, másképp gondolkodik, másképp közeledik az emberekhez, tiszteli az életet, békesség veszi körül a családban, kiegyensúlyozott a közösségben.

A püspök arra is felhívta a figyelmet: nagyon sokszor pont a hiteltelen kersztények tartják távol azokat, akikben megfogalmazódott, hogy közeledni akarnak…Vége kell lennie annak, amikor „bölcs tanácsokat osztogatunk” és el kell jönnie annak, hogy szeliden, jelenlétünkkel tesszük hitelessé, rajtunk keresztül mit tett az Isten.

Kegyelemből

Farkas Antal a későbbiek során arról szólt: mind a gyülekezeti ház, mind a segédlelkészi lak, amelyet egyesek villának hívnak, Isten kegyelméből, önerőből épült fel – nem külföldi, vagy egyházi segélyből. Nem tudja ugyan, hogy az egyre fogyó gyülekezet meddig fog segédlelkészt alkalmazni, de ha megvan az ingatlan, lehetőség lesz akár bérbe is adni, tette hozzá. A felépült gyülekezeti ház csak egy ingatlan marad, ha nem töltik meg tartalommal – eddig a fiatalok foglalkozásai az idősek otthonának ebédlőjében zajlottak, mostantól pedig átjöhetnek ide, hiszen „ha Istenhez közelebb vagytok, egymáshoz is közelebb fogtok lenni”. A munkát amúgy nem egy cég vállalta fel, hanem fázisról fázisra haladtak, mind mások és mások dolgoztak, a gyülekezet is sokban közreműködött. Farkas Antal köszönetet mondott a megfizetett és az önkéntes munkáért és azért, hogy a gyülekezet imádságában is hordozta ennek a gyülekezeti háznak a felépülését.

Később Herman Bender várad-velencei tiszteletbeli főgondnok szólt a gyülekezethez, majd közvetítette a ziegeri gyülekezet főpásztorának, Dr. Christian Schwarknak az elismerő szavait.

Szabó Ödön parlamenti képviselő a hiteles ember szerepét emelte ki és egy példázattal ábrázolta azt, hogy hogyan munkálkodik velünk, bennünk az Isten. Sokszor érthetetlen, vagy fájdalmas, de e nélkül nem válhatnánk igazakká, erősekké, szépekké. Akárcsak a történetben szereplő agyagkehely, sokan közülünk épp körbeforgunk, vagy kemencében vagyunk, de e nélkül szétmorzsolódnánk, kiszáradnánk…

Végül a gyülekezeti ház előtt Herman Bender és Nagy gy. István főgondnok leleplezte a ház külső falán lévő emléktáblát, majd Csűry István mondott áldást. Ezt követően a jelenlévők szeretetvendégségen vettek részt.

Neumann Andrea