Megvan a megye fejlesztési terve

A Bihar Megyei Tanács elfogadta a megye 2014-2020 időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési stratégiáját. A tanács RMDSZ frakciója tartózkodott a napirendi pont szavazásakor.

Négy stratégiai fejlesztési célkitűzésre és öt stratégiai intézkedésre épül Bihar megye elkövetkező hat évre érvényes fejlesztési stratégiája, hangzott el a megyei tanács tegnapi ülésén. A négy fő célkitűzés az infrastruktúra fejlesztése, a versenyképesség növelése a mezőgazdaságban és az iparban, a megye turisztikai potenciáljának a kiaknázása, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás fejlesztése. A stratégiai intézkedések a következők: a nagyváradi reptér fejlesztése, a vállalkozói közeg fejlesztése Mezőtelegd-Élesd és Belényes körzetében, valamint a gazdasági alap megerősítése és fejlesztése az Érmelléken. A napirendi pont vitáján Kiss Sándor, a megyei tanács alelnöke, a tanács jogi bizottságának elnöke jelezte: Nagyváradot kifelejtették ebből a stratégiából, márpedig „egy mozdony nélkül nincs fejlődés” - fogalmazott. Hozzátette, hogy a stratégia nem tartalmaz új elemeket, hiszen már nyolc évvel ezelőtt is ugyanezeket a célkitűzéseket fogalmazták meg. Válaszában Radu Onofrei a stratégiát kidolgozó egyik tanácsadó cég vezérigazgatója elmondta, hogy a stratégiába belefoglalták a váradi önkormányzat stratégiai projektjeit is. A stratégiát végül az RMDSZ frakció tartózkodása mellett fogadta el a Bihar Megyei Tanács.

Nagyvárad kifelejtődött

Kiss Sándor, a megyei tanács alelnöke szerint Bihar megye stratégiájából kifelejtették Nagyváradot, és komoly húzóerő nélkül nem fog rendesen működni a most elfogadott stratégia. A megyei tanács alelnökét, a Bihar megyei RMDSZ elnökét a tegnapi tanácsülés után kérdeztük azok után, hogy a testület az RMDSZ tartózkodása mellett elfogadta a megye 2014-2020 időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési stratégiáját. Kiss Sándor lapunknak kifejtette: minden akkor működik, ha van motorja, mozdonya, és vannak szerelvények. Ha ez nem így van bármi esetében, akkor ez nem fog menni, márpedig a megyei stratégiai terv nem Váradra teszi a legnagyobb hangsúlyt, hanem a vidék fejlesztésére. Ez nagyszerű, csak nem működik Várad fejlesztése nélkül. Én nem azt mondtam, hogy el kell fogadni a város által kidolgozott fejlesztési tervet, hanem azt mondtam, hogy a megyei tanácsnak kell legyen egy elképzelése ezzel kapcsolatban, ami alkalomadtán szembe kerülhet a váradi önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel. Le kellett volna ülni és jobban megegyezni abban, hogy miben kíván részt venni a megye a város fejlesztésében, és jobban szinkronba kellett volna hozni a megyének és a városnak a fejlesztését, mert anélkül nem működik a stratégia. Beszélünk munkahelyteremtésről, vállalkozásokról, de ezek kilencven százalékát Váradon lehet megvalósítani, nem máshol. Beszélünk a repülőtér fejlesztésekről, amelyek nem kötődnek feltétlenül Váradhoz, mert mi úgy gondoltuk, hogy nem is itt kellene legyen a reptér, mert az építési tilalom miatt fékezi Váradnak a fejlesztését. A repteret arrább kellene tolni, ha már úgyis újraépítjük.”

Összehangolni

Kiss Sándor elmondta, hogy a mostani stratégiába foglalt elképzelések voltak benne a korábbi stratégiában is. „Akkor is azt mondtuk, hogy az infrastruktúrát kell fejleszteni, amire fel is vettünk 1200 milliárd euró hitelt, megépítettük belőle a pádisi utat, ami turizmusfejlesztés. A vállalkozásfejlesztéshez pedig munkaerő-fejlesztés kell, ezért akartunk mi lakásépítési programot, mert az növelte volna Nagyvárad lakosságát, amit tovább lehet növelni kulturális tevékenységek, szórakozási lehetőségek növelésével. Ezeket az elemeket hiányolom, a stratégiából. A városnak nincs vonzereje, olyannyira, hogy az emberek inkább elmennek Váradról és a környező falvakban laknak. A várost nem érdekli a megye fejlesztése, de nekünk kellett volna ezt az összekötő szerepet vállalni a megyeszékhely és a megye között.” Kiss Sándor hozzátette, hogy leszámítva a hiányosságait, a stratégia önmagában nem rossz.

Pap István