„Létezzen egy tárgy, a többi másodlagos”

Nagyvárad- A napokban Gabriel Miloia, a Visual Kontakt Egyesület elnöke volt szerkesztőségünk vendége, akivel többek közt arról beszélgettünk, milyen elképzelések alapján működtetik az Albacului és a Fő utcai galériákat, illetve mi a véleménye a hazai művészeti életről.

Gabriel Miloia arra hívta fel a figyelmet: a Visual Kontakt-projekt több síkon fut, az úgynevezett fesztivál évad pedig nagyjából márciustól június végéig tart. Az egyik „galériaágazat” arról szól, hogy meghívnak különböző művészeket Romániából és külföldről, akik megvalósíthatják elképzeléseiket. Két vagy három hétig dolgoznak az Albacului utcai ingatlanban, majd kiállítják az alkotásaikat. Így tehát szeptembertől júliusig mindig zajlik ott valami. Idén januárban és februárban renoválták a házat, majd márciustól folytatódott az alkotómunka, előbb egy mexikói művésszel, majd egy nagyon kedves szlovákiai hölggyel működtek együtt. A nyár folyamán a kertet is rendbe teszik, „és veszünk méhecskéket”, hogy illeszkedjenek a környezetbe. Emellett különböző kerti tevékenységeket is szerveznének, melyeknek keretében például találkoznának egymással a művészek, az érdeklődők és a mecénások, ha utóbbiak léteznének. „Kell egy olyan aktivitás vagy tárgy, ami a kertet kontextusba helyezi, mint kertet”- magyarázta az egyesület vezetője. Hozzátette: már voltak ilyen irányú próbálkozásaik, például búzát ültettek, majd learatták, és felhasználták egy olyan projektnél, mely a tradicionalizmusról szólt, az ezen belüli kelet-európai konfliktusokról.

A másik vonalon, vagyis a Fő utcai galériában viszont inkább kurátorok dolgoznak, arra törekedve, hogy megvalósítsák koncepciójukat. Úgy fogalmazott Gabriel Miloia: „nagyon művelt csapatunk van, szerintem az egyik legkulturáltabb az országban. Mindenkinek van mesteri vagy doktori diplomája”. Ilyen koncepciók voltak például az ortodox vallással vagy a homofóbiával kapcsolatos elképzelések. Szerinte butaság, hogy ezekkel tabutémákat döngettek volna. Meglátásában inkább társadalmi témákkal dolgoznak, azt nyomatékosítva: bár látszólag minden a politikáról szól az országban, valóban érdemi politizálás nem folyik, hiszen a politika művészete több egy közvetlen konfliktusnál két vagy több fél közt, vagy annál, hogy látványosan egymásnak esnek a vitatkozók, és partizán harcok folynak. Ezért ők inkább a „belső témákra, konceptuális ötletekre” koncentrálnak, például egyszer bemutatták a romániai magyar kisebbség és a többség közti viszonyt. Nem zavarta őket, hogy a közösségi oldalakon ezzel hisztériát keltettek, tűrték a fenyegetéseket, és azt, hogy egyaránt szidták őket a román és a magyar nacionalisták, horthystának, vagy éppen Nagy Románia-párti nevezve őket.

Richter bácsik

Gabriel Miloia arról is beszélt lapunknak: nem foglalkoztatja különösebben, hogy a köztudatban mennyire van jelen a Visual Kontakt, vagy az utca embere tisztában van-e azzal, hogy két galériát is működtetnek, és azt se figyeli, hogy kik és hányan mennek el az általuk szervezett kiállításokra, nem ismeri tehát a közönséget. „Nem azért csináljuk, hogy meggazdagodjunk ebből, vagy milliomosok legyünk. Az a fontos számunkra, hogy létezzen egy tárgy, létezzen a művészet, a többi másod- és harmadrendű dolog”- hangoztatja. Meggyőződése ugyanakkor, hogy Romániában, és általában véve Kelet-Európában nem létezik művészeti hálózat. Vannak művészek, úgy-ahogy működő galériák, de ezek közt nincs kapcsolat. Az országos képzőművészeti egyesület kifulladt, haldoklik, sok művész kilépett vagy kivándorolt, és hiányzik a finanszírozás. Ha mégis kapnak egy kiállítóteret, akkor viszont nem szabad szeget verni egy falba, vagy nem lehet úgy átalakítani a fényszerkezetet, hogy jól nézzen ki a tárlat. Megdöbbentő, fájó és furcsa például, hogy egy olyan nagyon városban, mint Kolozsvár, nincs hivatalos UAP-galéria. Ezzel szemben Ausztriában még kisebb településeken is működnek kortárs művészeti központok, ahol kiállítanak a Richter bácsik, akik viszont nem léteznek Váradon, vagy a környékünkön. „Richter bácsi olyan a művészetben, mint Barack Obama a világpolitikában, a százezer élő művészből a harmadik, második és első helyet foglalja el egyfolytában még két bácsival”, magyarázta, hozzátéve: van azonban olyan román művész aki benne van az első százban. Váradon is élnek jól dolgozó képzővészek, csak sajnos ők nem állítanak ki nálunk.

Samizdat

Gabriel Miloiától azt is megtudtuk: a napokban jelent meg a Samizdat folyóirat legfrissebb száma, melyben a legutóbbi projekttel (Orthodox is Better) kapcsolatos cikkek, képek vannak. Tulajdonképpen ennek is két „ágazata” van: az online változat, melynek az egyik kurátoruk a főszerkesztője, aki kiválogatja azokat a szövegeket, amik bekerülhetnek. Bármiről lehet írni, csak a kortárs művészetről szóljon. A nyomatott kiadásban viszont a Visual Kontakt koncepcióiról lehet olvasni.

Ciucur Losonczi Antonius