ERDON Helyi hírek

2014.05.19. 10:57

Versek egy urbánus apuka tollából

Varró Dániellel, az ismert magyarországi költővel, műfordítóval Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett csütörtök délután, a Szacsvay Imre általános iskolában.

Varró Dániellel, az ismert magyarországi költővel, műfordítóval Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett csütörtök délután, a Szacsvay Imre általános iskolában.

Derűs légkörben zajlott a Festum Varadinum keretében megszervezett közönségtalálkozó. Pásztor Gabriella iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szűcs László kérdezte a József Attila díjas költőt, később pedig a jelenlévők intéztek kérdéseket Varró Dánielhez – aki a tőle megszokott szerénységgel és közvetlenséggel válaszolt, nemegyszer megnevettetve a közönséget.

Megtudtuk, hogy tíz éves koráig jóformán csak a foci érdekelte, szenvedélyesen gombfocizott, kedvenc olvasmánya Tandori Dezső Nagy gombfocikönyv című alkotása , kedvenc játékosa pedig a holland válogatott akkori kapusa volt. Tizenkét éves korában írt először, egyrészt testvéri féltékenységből, másrészt, mivel nagy hatással volt rá az, hogy mind Petőfi, mind Arany egy-egy elbeszélő költemény nyomán vált híressé. Így született meg a Nyuszika című elbeszélő költemény, mely – stílszerűen – a Nyuszika szerelme, illetve a Nyuszika estéje című részekből állt. Az egy nappal későbbi találkozón, melyen a Szacsvay iskola diákjai vettek részt, a költő el is szavalta a mű Utóhangját, nagy sikerrel.

A gyerekekről

Mióta gyerekei vannak, szinte csak róluk ír, vallotta Varró Dániel. Amikor egyperces kisfiát ölbe vette, rögtön egy verssel próbálta lecsendesíteni – ez pedig Ady Endre Párisban járt az Ősz című költeménye volt. A kisbaba elcsendesedett, viszont „éreztem, hogy nem Adyval kellene kezdeni, s mivel sok költő írt ugyan verseket gyerekeknek, de csak nagyobbacskáknak, a népi mondókák pedig idegenek voltak számomra, úgy gondoltam, olyan versekre van szükség, amelyek egy huszadik századi urbánus apukához közelebbiek legyenek” – hangzott el.

Az első sikerek után a „rózsaszín köd” oszlani kezdett, vallotta a költő, annál is inkább, mivel a kritika a felnőttverseit „posztinfantilinsak”, a gyerekverseit pedig „túl felnőttesnek” ítélte, mintha célközönsége „sznob óvodásokból” állna. „Talán jobb gyerekverseket írtam, míg nem volt gyerekem” – jegyezte meg Varró Dániel, akinek véleménye szerint az apaszerepnél „a bohém nagybácsi szerep jobban áll egy gyerekköltőnek”.

„Huszonegy évesen jelent meg az első köteted, nem múltál el harminc és már érettségi tétel voltál – hogyan tudtad elviselni a sikert?” – kérdezte a későbbiek során Szűcs László. Varró Dániel egyebek között elmondta: ennek folyományaként sokféle dologra megkérték, többek között az egyik közösségi portálon arra is, hogy segítsen a róla szóló érettségi tétel kidolgozásában. „Egyáltalán nem biztos, hogy le tudnék érettségizni magamból ötösre” – fűzte hozzá ki a költő, majd, a résztvevők derültségére, a Szösz néne című vers egyik értelmezésére tért ki, amely szerint a verssel ő egy társadalmi jelenségre világított rá, mégpedig arra, hogy a kisnyugdíjasok hagyják, hogy befedje őket a szösz.

A közönségtalálkozón több verset is elmondott Varró Dániel – elhangzott többek között a Harminckét éves múltam, melyben József Attila Születésnapomra című versének elemei lelhetők fel, egyéni feldolgozásban, vagy a Negyvenes férfi szerelmi szózata hitveséhez című, két, frappáns sorból álló vers, amely szintén megnevettette a közönséget.

Szerencse, hit

A későbbiek során a jelenlévők is kérdéseket tettek fel – Pásztor Gabriella igazgató például a szerencséhez, illetve a hithez való viszonyáról kérdezte. „Nem vagyok hívő, a feleségem viszont hittan tanár” – mondta a költő, akiről az is kiderült: magas szinten pókerezett, Las Vegasban is volt ennek kapcsán, viszont egy adott pillanatban választott, és az irodalom mellett döntött. Mindent összevetve szerencsésnek és hálásnak érzi magát, tudtuk meg.

Az elkövetkezendőkben édesanyjáról, Karádi Éva filozófiatörténészről is szó esett, aki egyébként a Törzsasztal júniusi vendége lesz. A közönségtalálkozó végén a költő dedikálta könyveit.

A gyerekek is találkoztak Varró Dániellel

A felnőttekkel szervezett közönségtalálkozó napját követően, péntek délelőtt Varró Dániel a Szacsvay iskola diákjaival találkozott, az iskola udvarán. A találkozó a gyerekek előadásával kezdődött: az iskola kórusa Kiss Tünde zenetanár vezetésével lépett fel, majd a diákok – kicsik és nagyok – Varró Dániel verseket szavaltak el.

A gyermekversek annyira közvetlenül és természetesen hangzottak a diákok szájából, hogy a költő meg is megjegyezte: olykor hivatásos színészek nem tudják ezeket ilyen jól előadni. A gyerekek többek között A buszon, a Május, a Mászóka, az Andris beszélget az állatokkal, a Maszat dal című verseket mondták el. A VIII.A osztály diákjai az Email című vers megzenésített változatát adták elő, őket Vincze Melinda készítette fel.

Később a költő többek között arról szólt, hogy a költészet tud vicces, vagy legalábbis barátságos is lenni, egyúttal udvarolni is lehet a versek segítségével. Ennek kapcsán fel is olvasta néhány SMS-versét, a diákok derültségére. A tizenkét éves korában írt Nyuszika című elbeszélő költemény Utóhangja is megnevettette a gyerekeket, akárcsak a Böfizetető mondóka. A Nem, nem, hanem című játéknak is sikere volt, a gyerekek többször is „igent” mondtak ott, ahol a „nem” kellett volna legyen a megfelelő válasz – de a költő nem vette zokon, maga is mulatott rajta. Később a gyerekek kérdéseket tettek fel – például, hogy szokott-e még focizni, hogy hogyan jön az ihlet, hány verset írt eddig, mi a kedvenc színe. Végül nagy tapssal köszönték meg a találkozót, melyet követően a költő dedikálta könyveit.

Neumann Andrea

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!