Interjú Daniela Krajčová szlovákiai képzőművésszel

Az 1983-ban, Žilinában született művésznővel a péntek esti, nagyváradi tárlatmegnyitót követően nyílt alkalmunk beszélni.

- Ahogy látom, elég gyakran választod alkotásaid témájaként a zsidók üldöztetését.

- Igen, fontosnak találom, hogy felfedezzük a hazánk történelmét, illetve azt, ami ebből a jelenben is tükröződik. Fontos meglátnunk azokat az elmúltnak hit dolgokat, melyeket fellelhetünk az aktuális politikában is.

- A munkáiddal első sorban szót szeretnél emelni a veszélyes jelenkori tendenciák ellen?

- Azt hiszem mindez arról szól, hogy tanuljunk meg fogékonynak lenni a múltunkra és egyúttal tanuljuk meg elfogadni a másságot, legyen szó akár más nemzetekről, más vallásokról, vagy a mienktől eltérő bőrszínekről. És közben ne feledjük el a gyökereinket sem. Nekem fontos tudnom, mi történt a családom környezetében, szeretnék fogékony maradni az emberek történeteire, illetve magukra az emberekre, sajátos helyzetükre. Épp ezért nagyon érdekesek számomra azok a helyek, ahol több kultúra találkozik.

- Milyen eszközöket használsz legszívesebben?

- Nagyon szeretem az animációt, mint eszközt, sokat rajzolok és a dokumentarista elemeket is kedvelem. Szeretek emberekkel dolgozni, az emlékeikkel. Több projektemben szerepelnek emigránsok. Különféle módon igyekszem megtalálni az intoleranciát és kihangsúlyozni munkáimban.

- Hogyan látod, mennyire van jelen a világban a intolerancia?

- Határozottan jelen van, főleg a sztereotípiákban és előítéletekben nyilvánul meg. Nem csak a zsidókkal, hanem ugyanúgy a romákkal, vagy az emigránsokkal szemben. Szeretném ezt különféle perspektívából láttatni, főleg magának az alanynak a nézőpontjából.

- Milyennek tűnik Nagyvárad?

- Nagyon érdekesnek találom a különböző nemzetiségek és felekezetek, vallások keveredését, mintha a egész állandó mozgásban lenne, folyton változtatva körvonalait. De még vannak érdekesnek ígérkező helyek Romániában, például el szeretnék jutni a Deltába. Egyúttal jó, hogy van egy ilyen hely (a Visual Kontakt galériája – szerk. megj.), amely lehetőséget biztosít a különböző nézőpontok, kifejezésformák láttatására. És köszönettel tartozom Carlosnak (Carlos Carmonamedina képzőművész, a kiállítás kurátora – szerk. megj.) a meghívásért, meg az ajánlásért.