Az „Időutazók” történelmi vetélkedő díjazottjai

Nagy érdeklődést váltott ki a romániai magyar középiskolások körében a kétfordulós „Időutazók” címmel, meghirdetett történelmi verseny, melyet Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a BBTE Magyar Történeti Intézete szervezett.

A verseny témája: A „boldog évek” az Osztrák-Magyar Monarchiában és az első világháború kitörése.

A verseny első fordulóján, 2014. április. 29-én meghatározott időkeretben a diákoknak, egyénileg online, 50 kérdésre kellett válaszolniuk. A második fordulóban jutott 20 diák a szakirodalom alapján összeállított kérdésekre válaszolt, és kreatív feladatokat oldott meg. Kolozsváron a Magyar Történeti Intézetben tartották a vetélkedő döntőjét.

Dr. Hunyadi Attila, a Magyar Történeti Intézet munkatársát, egyetemi adjunktust a történelmi vetélkedő céljáról, lényegéről kérdeztem.

- A vetélkedő februártól májusig tartott, amelyre közel 200 diák regisztrált. Az első fordulón 85 diák vett részt, 20 diák jutott be a döntőbe.

A döntő napja: 2014. május 10. A 17 diák részvételével eldől a nyertesek kiléte. Minden csapat a felkészítő tanárával jött Kolozsvárra. Ahol az első világháborút megelőző fél évszázadról, ennek politikai, gazdasági, kulturális, közművelődési, művészettörténeti emlékeire vonatkozó tudásukat bizonyították. Kellett egy kérdőlapot kitölteni, melyet online módon oldhatták meg. Majd szerepjáték alapján összemérhették történelmi tudásukat, álláspontjukat a Kossuth Lajos és Deák Ferenc vitájában. A nemzetiségi kérdés kapcsán a Memorandum per, vagyis a román illetve a magyar olvasatát mutatták be. Felelevenítették Tisza István magyar miniszterelnök vívódását, vitáját az osztrák miniszterelnökkel és vezérkarral a Szarajevói merénylet és az ultimátum elküldése közötti egy hónap tartalmában. Megfelelő logikai felépítésű, érvekkel alátámasztott vitázást kellett folytatni.

Középiskolai tanárok is nagyszámban jelentkeztek. Tanítványaikat ebből a témából felkészítették. A vetélkedő célja az, hogy a tantervben nem szereplő témákat, a magyarság történetét, Magyarország és Erdély történetét minél jobban, behatóbban megismerjék. A vetélkedő honlapját illetve facebook honlapját több mint 1200-an keresték fel. Közöttük nagyszámú felnőtt egyén is megoldhatta ezeket a teszteket. A versenyen résztvevők saját környezetükben is megkereshették azokat az épített történelmi leleteket, melyek ebből a korból, származnak. Felmérhették a békeidei fürdővilágot.

Székely Álmos, a Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum tanára becsülettel bevallotta, hogy ő versenyellenes. Nem szereti, mert egymás legyőzéséről van szó. A diákok számára szokatlanul sok vetélkedőt szerveznek. De, amit ez alkalommal meghirdettek, olyan témát ölelt fel, mely a diákok érdeklődését tényleg felkeltette. Sajnos ilyen szempontból a tankönyveink silány minőségűek. Szerencse, hozzá lehet jutni magyarországi tankönyvekhez, amelyek másként nyúlnak a tárgyalandó történelmi eseményekhez. Olyan tankönyveket kellene szerkeszteni, melyek korhűen, tárgyalnák az eseményeket, feltüntetve a történelmi forrásokat is.

Díjazás

Az eredményhirdetésre szép történelmi környezetben, a Ferences kolostor refektóriumában került sor.

Magdó János főkonzul záróbeszédében kiemelte, szépen jelentkezett az erdélyi magyar diákság. Az idén is több székelyföldi diák jutott be a döntőbe. A döntőn végül is 17 diák vett részt. A vetélkedő szakmai részét a Történeti Intézet vezetője, dr. Pál Judit és dr. Hunyadi Attila biztosította. A Kolozsvári Főkonzulátus a szervezésben, a szponzorok szerzésében adott segítséget. A verseny célja, a diákok történelmi ismeretének bővítése. A segédanyagot a honlapon lehetett megtalálni. Másrészt a diákoknak a történelem iránti érdeklődését akarta felkelteni. De lehetőséget biztosított, hogy a diák kipróbálja önmagát. A döntőben többről volt szó, mint tudás felmérésről. Nehéz helyzetben kellett helyt állni. Versenyhelyzet lehetővé teszi, hogy a diák számot adjon arról, „nyomás” alatt, mire képes. Volt olyan, akinél a politikus nyilvánult meg, volt bizonytalankodó is. Érdekes az a helyzet, amikor konfrontációra került sor, ki mint veszi át a kezdeményezést, ki irányítja a párbeszédet.

Dr. Pál Judit szerint lehet, hogy 100 évvel ezelőtt is ilyen szép nap volt, mint most. Az első világháború megváltoztatta a magyarság és az egész világ sorsát. Elfeledkezünk, hogy boldog „békeidőkben” a monarchia milyen fejlődést eredményezett az erdélyi városokban, megváltoztatta a városok arculatát.

Díjazott diákok

Első díjat nyert Ugron Lóránd (brassói Áprily Lajos Főgimnázium, 500 euró). Második díjat kapott Bedő Kincső- Réka (Kőhalom, St.O. Iosif Líceum, 300 euró). Harmadik díjat Timár Norbert nyerte (Csíkszereda, Márton Áron Gimnázium, 200 euró).

A Magyar Intézet külön díjait vehették át a legjobb vitázóknak tekintett versenyzők: Lazin Áron(Szatmárnémeti

Kölcsey Ferenc Főgimnázium), Kovács Balázs (Nagyvárad, Ady Endre Elméleti Líceum).

Külön díjakat adott át a Babeş- Bolyai Tudományegyetem részéről dr. Sóós Anna és dr. Nagy László rektor-helyettesek.

Diákszemmel a történelmi vetélkedő hozamáról

- Az első díjat nyert Ugron Lórándot kérdeztem, minek köszönhető a történelem iránti vonzódása.

Férfiasan bevallotta, nem tartja magát kiváló tanulónak, ellenben a történelem iránt valójában nagy érdeklődést mutat. Egyébként nagyon szeret olvasni. Többször is elolvasta Karl Friedrich May (magyarul May Károly) indiánregényeit, aminek a következménye az lett, hogy rászokott az olvasásra. Kezdetben sok történelmi tárgyú könyvet olvasott.

- Véleménye szerint a ma történésze mire kellene, figyeljen?

Elsősorban arra, hogy olyan problémákat derítsen fel, melyek ma is meghatározó jellegűek a politikában, akár a közéletben. A nemzetiségek közötti megbékélés történetét, kellene alaposabban körbejárni.

- Hogyan képzeli ennek megoldását?

Az alap az kellene, legyen, mindenki kölcsönös tisztelettel viselkedjen a másik iránt. Ha ez megvan, akkor már mindenről lehet beszélni és tenni. Jó kapcsolatok alakulhatnak ki egyének között, a nemzetiségek között.

- Három napos megmérettetésen vettek részt. Milyen kapcsolatokat alakított ki?

A három nap alatt még mélyebben belemerülhettem abba a gondolatvilágba, melyet követni, szeretnék. Elmondhatom, a korszakot, mellyel foglalkoznunk kellett, a tanulás eredményeként, teljesen másképpen látom. Amit azelőtt nem láttam érdekesnek, de a tanultak alapján bevallhatom, ha az ember megérti, akkor mára vonatkozó következetéseket is le tud vonni.

- Ha beül egy könyvtárba, mi vonzza?

Engem a történelmi könyvek, és azok között is a minél régebbi kiadások a magyar történelemmel kapcsolatban. Ha egy érdekes téma megfogott, akkor igyekeztem minél többet megtudni róla. Itt kapott nagy szerepet az Internet, melyen keresztül lényeges kérdésekre kaptam választ.

A történészek tudományos kutatásai hozzájárulhatnak a tévedések, a veselkedések, félreértések tisztázásához. A valós eseményeket feltáró gondolkodás csak „józan” hangon lehetséges.

Csomafáy Ferenc