Autonómiáról, román szószólóval is

Románia föderalizálását már az 1930-as években is szorgalmazta román politikus, mivel már akkor is jogos elégedetlenség mutatkozott a központosított állam nehézkes működése miatt. Azóta is aktuális a téma és jogos a törekvés.

A magyar ügyek kvázi barátja, támogatója, de lényegében egyszerűen egy, a politikai kérdések szándékolt kuszaságában tisztán látó személyiség, Sabin Gherman volt az EMNP nagyváradi autonómia-konferenciájának meghívottja. Május 16-án a városháza dísztermébe várták az önrendelkezés itteni híveit, ahol az Erdélyi Magyar Néppárt és a Partiumi Autonómiatanács (PAT) képviselői részletezték elképzeléseiket a témáról. A párt képviseletében Szilágyi Zsolt külügyi alelnök, Zatykó Gyula országos alelnök és Csomortányi István Bihar megyei elnök szólalt fel, Sabin Gherman pedig húzónévként volt jelen, és tartott gyorselemzést.

Románia egy csőd

Csomortányi István jelezte: a PSD azzal kampányol most, hogy az emberek "legyenek büszkék nemzetiségükre", míg például a PNL azzal, hogy "méltósággal legyünk jelen Európában" - ám a jelenlegi Románia sem büszkeségre, sem méltóságra nem ad okot. Ez az ország ugyanis csődközeli állapotban van, túlközpontosított és korrupt. Ezért is szükség van tehát az átszervezésére.

Szilágyi Zsolt kiemelte: sokszor azzal vádolják őket, hogy csak a székelyföldi és a partiumi magyaroknak akarnak önrendelkezést - ez azonban nem így van, hiszen az EMNP vonatkozó koncepciója az egész ország összes régiójára kitér. A Néppárt autonómiakaravánjának célja ismertté tenni ezeket az európai sikertörténeteket és azok lehetséges hazai megvalósításait. A közviták alkalmával érkező felvetéseket összegezni fogják, majd az ily módon kiegészített néppárti autonómiatervezetet más politikai pártok figyelmébe ajánlják. Mint lapunkban már megírtuk, az EMNP koncepciója szerint összesen 15 régió és három úgynevezett metropolisz régió lenne, ugyanakkor speciális jogállásúakat is létre kellene hozni. Ilyen speciális lenne a Székelyföld, illetve a Partium-Körösvidék. Ami a metropolisz régiókat illeti, azok a következők lennének: Brăila-Galac, Ilfov, valamint Brassó és vonzáskörzete.A Partium-Körösvidék régiót teljes egészében alkotná Bihar és Szatmár megye, valamint ide tartozna Arad északi, Szilágy nyugati és Máramaros nyugati része. Ennek a központja Nagyvárad lenne.

A konferencia vendége, Sabin Gherman előadásában arra mutatott rá: meg kell érteni, hogy nem mi vagyunk a felelősek a múltbeli történésekért, a történelmi jellegű sérülésekért, az Erdélyhez való kötődés pedig nem csak egy-egy nemzetiségre jellemző, hanem az összes itt élőre. "Jobban kellene végre szeretnünk a gyermekeinket, mint az őseinket" - hangoztatta. Kiemelte, hogy nem újkeletű kérdés a regionalizmus, sőt, Románia föderalizálását már az 1930-as években is szorgalmazta román politikus, mivel már akkor is jogos elégedetlenség mutatkozott a központosított állam nehézkes működése miatt. Úgy véli, főleg a regionális értékeinken alapuló oktatás hiánya okozza azt, hogy mostanság az önrendelkezést mumusnak látja a legtöbb román. Pedig az autonómia szerinte különösen hasznos lenne a székelyföldi románok esetében. Hangsúlyozta: a románok nem mennek semmire a magyarok nélkül, de ez fordítva is igaz. Az önrendelkezés megvalósításáért nyílt párbeszédre van szükség, és annak felismerésére, hogy egy sok nemzetiségű, egymást kölcsönösen elfogadó, többnyelvű Erdély Kelet-Európa Svájcává válhatna. Gherman azonban kevésbé optimista a jövőt illetően, mint az előtte felszólalók, mivel úgy látja, hogy az erdélyi társadalom még nem áll készen az autonómiára, túl kényelmes a központosított állam, és az, hogy Bukaresttől várjuk a pénzt. Meglátása szerint ezen csak az oktatás minőségének jobbításával és sok közös munkával lehet változtatni.

A konferencia következtetéseit Zatykó Gyula országos alelnök összegezte, jelezve, hogy a nagy érdeklődés azt mutatja: a nagyváradiaknak fontos az, hogy milyen jövőt biztosítanak gyermekeik számára.

Szeghalmi Örs