Hova lett 800 ezer euró?

A nagyváradi Ady Központ és a szintén váradi Léda ház tulajdonoscseréje nyomán ismét felvetette az Erdélyi Magyar Néppárt a kérdést: hova lett 800 eurónyi magyarországi támogatási összeg.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján reagált arra a tényre, hogy a múlt héten a nagyváradi helyi tanács megszavazta azt, hogy a helyi önkormányzat és a vezető Bihar megyei RMDSZ-politikusok által alapított és működtetett Mecénás Alapítvány ingatlancserét hajtsanak végre, melynek értelmében előbbi megkapja utóbbitól az Ady központ néven ismert ingatlankomplexumot, cserébe pedig az alapítvány megkapja a Fő utca 59. szám alatti, ún. Léda Házat. Török Sándor az EMNT Bihar megyei elnöke felidézte az Ady központ történetét. 2002-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megítéltek 320 millió forintnyi támogatást a magyarországi Széchenyi Terv keretében egy szabadidőközpont felépítésére Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában. Az 1,1 millió euró értékű összeget azonban végül nem kapta meg az egyházkerület, ugyanis 2002 áprilisában kormányváltás történt Magyarországon, és az új, szocialista kormány a Mecénás Alapítvánnyal kötött szerződést, melynek értelmében a 320 millió forintból Nagyváradon egy konferenciatermet, és termálvizes szállót kellett építeni. A konferenciaterem felépült, a hotel azonban torzóban maradt. A legújabb fejlemény a már említett ingatlancsere, amit hivatalos értékbecslés alapján ejtették meg. Az elfogadott határozattervezethez csatolt értékbecslő dokumentumból az derül ki, hogy az Ady központ és a félkész épület összértéke meg sem közelíti az 1,1 millió eurót, azok jelenlegi összértéke 309.829 euró, ezért felvetődik a kérdés, hova lett közel 800 ezer euró.

Mire ment el a pénz?

Az ügy ismertetését Csomortányi István az EMNP Bihar megyei elnöke folytatta, elmondva: a Mecénás alapítványt 2002 augusztusában hozta létre többek között Lakatos Péter, Biró Rozália, Alexandru Mudura és Kiss Sándor. Ez az alapítvány a római katolikus egyház mögé bújva szerezte meg a szóban forgó támogatást. Csomortányi hozzátette, hogy az 1,1 millió eurónyi összeget 2002 decemberétől 2004 novemberéig több részletben utalták át az alapítványnak. Elárulta, hogy a pénz elköltését igazoló dokumentumok egyszerűen nem találhatók meg az illetékes magyar minisztériumokban, „vagyis a szocialista kormány úgy adta át a Mecénás Alapítványnak a pénzt, hogy nem ellenőrizte le, hogy mire költötték el azt” - jelezte Csomortányi. A politikus aláhúzta: az Ady központ ügyében a következő fejlemény 2012 júniusában történt, amikor a nagyváradi önkormányzat árverésre bocsátotta az Ady Központot, mivel a Mecénás Alapítvány hat éven át „elfelejtette” fizetni az adót utána, és így körülbelül 200 ezer lejnyi adósságot halmozott fel. A múlt héten pedig megtörtént a csere, és a 310 ezer eurót érő Ady központért cserébe a Mecénás Alapítvány megkapja a Léda házat, amelyet 283 ezer euróra értékeltek fel, a két ingatlan közötti különbözetből pedig a Mecénás Alapítvány törleszti adóhátralékait az önkormányzat felé. Az ügyhöz kapcsolódik Biró Rozália sajátos szerepe is, folytatta Csomortányi. Biró 2006-ban Nagyvárad alpolgármestereként érdekellentétbe került, hiszen megpróbálta elintézni azt, hogy a Léda ház a Partium Alapítvány használatába kerüljön, mely szervezetnek ő maga alapító tagja volt. Emiatt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálatot is indított ellene.

A Fidesz nem lépett

Zatykó Gyula az EMNP országos alelnöke a maga során kifejtette, hogy itt nem két magyar párt veszekedéséről, hanem közpénzről van szó, amelyről az RMDSZ nem tud elszámolni a magyar közösség előtt. „Amíg olyan emberek képviselnek minket, akik ilyen módon bánnak közpénzekkel, addig ne is csodálkozzunk azon, hogy nem változik semmi ebben az országban” - fogalmazott. Jelezte, hogy az RMDSZ 18 millió lejt kap a román kormánytól annak érdekében, hogy ezt a pénzt a magyar közösségre fordítsa, de felvetődik a kérdés, hogy mit csinál az RMDSZ ezzel a pénzzel, ha az említett 1,1 millió eurót ilyen gyanús módon kezelte. Arra az újságírói kérdésre, hogy a 2010-es magyarországi kormányváltás után a Fidesz-kormány miért nem vizsgálta ki az ügyet, Zatykó Gyula nem tudott kielégítő választ adni, de kifejezte reményét, hogy a választások után az új magyar kormány erre sort kerít majd. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ ismét kormányra kerülhet, Zatykó Gyula elmondta, hogy önmagában a kormányzati szerepvállalással nincs probléma, de a fő kérdés az, hogy mit nyer a magyar közösség ebből. Márpedig Zatykó megítélése szerint az RMDSZ túl kevés, és nem elég jelentős feltételt szabott, például a helyi közösségek szimbólumhasználatát kérte, amit ha teljesít a kormány, akkor nem történik más, mint az, hogy visszatérünk a három évvel ezelőtti állapotokhoz, vagyis valójában a magyar közösség semmi újat nem nyer. Zatykó megítélése szerint az RMDSZ mindenképpen kormányra akar kerülni, mert ellenzékben sok pénzt elveszített, ráadásul sokkal kedvezőbb az RMDSZ számára kormánypozícióból felkészülni a közelgő választásokra.

Megvolt az elszámolás

Szabó Ödönt, a Mecénás Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük az ügyben. Az igazgató elmondta, hogy az alapítvány hivatalosan elszámolt a magyar kormánynak, az elszámolást maradéktalanul elfogadták és a támogatás a pályázatban rögzített célnak megfelelően volt elköltve. Arra a kérdésünkre, hogy a teljes összeget az Ady központ építésére költötték-e el, Szabó Ödön nem adott egyértelmű választ, hanem megismételte azt, hogy az összeg a minisztériumnak leadott pályázati célnak megfelelően lett elköltve. Az elmúlt több mint tíz évben óriási számú sajtótájékoztató, feljelentés, nyilatkozat, vizsgálat volt az ügyben, azonban a kérdésben illetékes magyar kormány nem változtatott álláspontján. Ezt követően kifejtette, hogy egy felértékelés az aktuális piaci helyzetet állapítja meg, vagyis nem tükrözi azt, hogy magának az épületnek a felépítése mennyibe került. Ugyanakkor figyelembe kell venni az amortizációt, valamint az időközben bekövetkezett gazdasági válságot is, ami többek között az ingatlanárak zuhanását vonta maga után. Pár éve még egy két szobás tömbházlakásért közel ötvenezer eurót adtak ma, szinte felére esett az értéke. Végezetül elmondta: „Ez az ügy egy gumicsont, amit egyesek rágnak. Szerintünk a Léda Háznak óriási szellemi értéke van, több mint amit szögben, téglában, gerendákban lehet mérni. Mi az alapítványi és támogatói szándék szerinti az Ady Endre kulturális örökségének az ápolásáért hoztuk meg azt a döntést, hogy elcseréljük a két ingatlant. Megtehettük volna azt, hogy nemet mondunk, de akkor megakadályoztuk volna az önkormányzatot is abban, hogy megvalósítson egy több millió euró értékű uniós pályázatot. Azt hittem amikor felhívott telefonon, hogy azért hív mert dicséretet kaptunk az EMNP-től hisz elértük, hogy a Léda Házban ne Roma bár vagy valamilyen román pártszékház működjön. A baj az, hogy egyesek mindent fanatikusan csak pártlogikában látnak, azokhoz az újpestes focidrukkerekhez hasonlítanak, akik egy Fradi - Bukaresti Dinamo meccsen, a gyűlölet miatt inkább a Dinamonak szurkolnak mint a magyar Fradisoknak. Tény, hogy azokat, akik soha nem építettek semmit, azokat, akik romboláshoz vannak szokva, akik a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges papírok fordításaiért is pénzt kérnek, kereskednek tehát vele, zavarja az, hogy megoldás jön létre egy bonyolult helyzetben, szerintem a város egészének és a magyarságnak is elfogadható megoldás”.

Pap István