Fontos tájékozódni az antibiotikumokról

Nagyvárad - A túlzott, helytelen antibiotikum fogyasztás veszélyeire hívták fel a figyelmet az illetékesek az Antibiotikumokkal Kapcsolatos Tájékoztatás Nemzetközi Napja alkalmából tartott találkozón.

Amint dr. Zoia Bitea, a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) aligazgatója elmondta, a szakértők évek óta eredménytelenül hívják fel a figyelmet arra, hogy veszélyes indokolatlanul és helytelenül szedni az antibiotikumokat, ugyanis a kórokozók rezisztensekké válnak, ami drága és kevés eredménnyel járó terápiákhoz vezet. Ezen a napon pont erre igyekeznek rámutatni. A Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság székhelyén tartott tegnapi megbeszélésen a DSP munkatársai mellett részt vett többek között Laura Vicaș, a megyei gyógyszerészkamara elnöke, dr. Ligia Burtă, a nagyváradi vérközpont vezetője, a Nagyváradi Egyetem munkatársa, valamint dr. Marlen Crișan, a városi kórház TBC-részlegének vezetője.

Tapogatóznak

Adina Lazăr szociológus, a DSP munkatársa egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertette. Elhangzott: a megkérdezettek 64%-a tudta helyesen, hogy az antibiotikumok a baktériumok ellen hatnak, 44% úgy vélte, hogy vírusok ellen valók, 20% gyulladáscsökkentő hatást tulajdonított ezeknek a készítményeknek, de olyanok is akadtak, akik szerint depresszió ellen fejtik ki hatásukat. A megkérdezettek 88%-a olykor, 4%-a pedig gyakran használ antibiotikumokat. Releváns, hogy az antibiotikumokat használók több mint a fele csak bizonyos esetekben kéri ki előtte az orvos véleményét, 2% pedig soha. A megkérdezettek17 %-a vallotta be, hogy nem tartja be az orvos utasításait, leggyakrabban úgy, hogy rövidebb ideig szedik a gyógyszert, mint ameddig az orvos szerint kell, de olyan is előfordul, hogy tovább. Az is kiderült, hogy a leggyakrabban torokfájás, láz és fogfájás esetén szednek antibiotikumot a megkérdezettek. 39%-uk csak néha, illetve soha nem olvassa el a prospektust. Mindebből azt a következtetést vonható le: a lakosok keveset tudnak az antibiotikumokról és nagy részük tévesen szedi ezeket.

Laura Vicaș arra hívta fel a figyelmet: gondot okoz az is, hogy gyakorta az orvosok maguk is helytelenül írják fel az antibiotikumokat, csak tapogatóznak, s nem végeztetik el a pácienssel az antibiogrammot, amely rámutatna arra, hogy pontosan milyen készítményre érzékeny az adott kórokozó. Egyúttal az ezzel kapcsolatos törvénykezés is hiányos.

Rezisztencia

A háziorvosok túlzásba viszik az antibiotikumok felírását, vélekedett dr. Marlen Crișan, szinte nem is érkezik hozzájuk olyan gyerek, akinek a kórházi beutalást megelőzően ne írtak volna fel antibiotikumot. Egyúttal egyre nagyobb arányban jelennek meg a rezisztens kórokozók. A mikroorganizmusok akkor válnak rezisztenssé, amikor a beteg összevissza, megszakításokkal, vagy túl rövid ideig szedi az antibiotikumot, minek következtében csak egy részük pusztul el, a többi ellenállóvá válik. Amikor egy ilyen személy másokat megfertőz, eleve rezisztens mikroorganizmusokat ad át. A TBC esetében a legfeltűnőbb a jelenség: Bihar megyében 36 multirezisztens esetet tartanak számon, országos szinten pedig számuk 583. Nagy részüknél úgy alakult ki a rezisztencia, hogy abbahagyták a kezelést, amikor jobban érezték magukat, s vannak olyanok is, akiknek az orvos írta fel helytelenül az antibiotikumos terápiát. Ezekben az esetekben egy tízszer drágább kezelést kell alkalmazni, ami egyúttal sokkal jobban megviseli a szervezetet. Ráadásul a siker még így sem biztos, az ilyen betegeknél a gyógyulási arány soha nem lépi túl az 50%-ot.

Neumann Andrea