Őszi hálaadás a Kiss Stúdióban

A Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál sorozat keretében október 29-én Őszi hálaadás címmel Bözödi György íróra emlékeztek a váradi Kiss Stúdió Színházban. Bözödi György születésének századik éfordulója alkalmából szervezett emlékest meghívott vendége Molnár Imola unitárius lelkész volt. A jelenlevőket Kiss Törék Ildikó színművésznő köszöntötte, megosztva saját emlékeit Bözödi Györgyről, aki édesapjának jó barátja volt. A meghitt beszélgetés során számos részletet idéztek fel az író életéből, több történet is napvilágra került, Bözödi több versét, novelláját, bökversét is meghallgathatták az érdeklődők Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek tolmácsolásában. Részletek hangzottak fel Gálfalvi György Bözödi György galibái című írásából, amelyek rávilágítottak az író megpróbáltatásokkal teli életére és munkásságára. Molnár Imola mindazokra a csodákra hívta fel a figyelmet, amelyet egy emberi életben benne van, amelyek Bözödi György életében is ott voltak: ezeket a csodákat „Isten akkor leheli egy ember lelkébe, amikor azt embertestbe öltözteti. Mi ha nem csoda, bármennyire természetesnek tűnik is egy lélegzetvétel, egy tekintet, egy mozdulat. Hatalmas erejű és kivételes erejű minden szó, ami az elmében születik és az ajkakon kel életre, csoda minden leírt mondat, amely nem elkallódásra ítéltetett és nem egy elme jelentéktelen látomása, hanem élő, papírba égetett szellem, mely mások számára mérce, erőt nyújtó forrás. Óriási csodák ezek, és milyen szép, hogy egy emberi életben mindezek benne vannak, milyen jó tudni, hogy mennyire bölcs Isten, hogy ilyennek alkotta az embert” - hangzott el.

Élete és munkássága

Az író Jakab Györgyként 1913. március 9-én jött a világra és 1989. november 25-én halt meg. Életének 76. évébe beletartozott, hogy gyermekéveit Bözödön töltötte, majd a kolozsvári unitárius kollégiumban érettségizett. Két évig teológiát, majd a kolozsvári egyetemen jogot és bölcsészetet tanult. Újságíró volt az Ellenzék és Keleti Újság című lapoknál, majd a marosvásárhelyi Székely Szó felelős szerkesztője lett. A második világháborúig a Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon és Korunk hasábjain közölt e mellett a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja is volt. A második világháború után egy ideig könyvelőként dolgozott, 1957-től nyugdíjazásáig pedig marosvásárhelyi akadémiai kutató, majd főkutató volt.

Kéziratok

„Baumgarten-díjas magyar író, költő, szociográfus, folklórgyűjtő, történész aki Istentől kapott tálentumaival a népélet realista ábrázolását, a valóságos székely paraszti élet és Székelyföld múltjának és jelenének megírását, novelláit, verseit, történeteit adta a világnak” – egészítette ki az életrajzi adatokat Molnár Imola, hozzátéve, hogy Bözödinek a megpróbáltatások ellenére újra és újra volt ereje írni, feltárni a múltat, lejegyezni a jelent és álmodni a jövendőt. A sorai nem csak egy-egy szeletkét mutatnak meg az adott kórból, a székely nép életéből, hanem mindezek mellett megtudunk egy keveset magából Bözödi Györgyből is. Az emlékest alkalmával Kiss Törék Ildikó megosztotta azt az érdekes információt is, hogy Bözödi György kézirathagyatéka a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület kézirattárában található meg, amelyben egyebek mellett vélhetően soha nem játszott színműveinek és vidám játékainak kéziratai is fellelhetőek.

Nagy Noémi