Meg kell menteni a műemlék épületeket

Az államnak aktív szerepet kell vállalnia a műemlék épületek felújításában. Ehhez egy országos program kidolgozására és gyakorlatba ültetésére van szükség, mondta Cseke Attila RMDSZ-es képviselő.

Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-es országgyűlési képviselő pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt egy műemlék-rehabilitációs országos program szükségességéről, mely programnak a kormány helyi fejlesztésre vonatkozó országos stratégiájának részévé kellene válnia. A politikus által a képviselőház közigazgatási és területrendezési bizottságában felvetett javaslatot támogatta az Országos Építészkamara is, mely erről szóló levelet fogalmazott meg és juttatott el a kormányhoz. Cseke Attila a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a kabinet már kétszer is tervbe vette egy ilyen program elfogadását, de egyik esetben sem történt érdemben semmi ebben a kérdésben. A képviselő elképzelése szerint a tömbházak hőszigetelés-felújítását célzó programhoz hasonlóan a műemléképületek felújítása esetében is a költségek felét az állami költségvetésből, harminc százalékát a helyi költségvetésből és húsz százalékát a tulajdonosok hozzájárulásából kellene fedezni. „Állami támogatás nélkül nem lehet a műemlékeket felújítani” - fogalmazott Cseke Attila, állítását számokkal támasztva alá. A Kulturális Kutató- és Tanácsadó Központ által kidolgozott 2014-2020 időszakra vonatkozó kulturális és örökségvédelmi stratégia adataira hivatkozva Cseke Attila elmondta, hogy az országban mintegy hatszáz olyan műemlék épület van, amelyek összeomlottak, vagy összeomláshoz közeli állapotban vannak, és több mint tizenötezer műemléképület állapotáról gyakorlatilag semmit nem tudni jelenleg. Bihar megyében 268 műemlék épület van, ezek közül 245-nek az állapota ismeretlen. A kimutatás szerint Bihar megyében egyetlen épület sincs nagyon jó állapotban, mindössze tizenhat épület van jó állapotban, egy épület összeomlott, és hat épület omlófélben van. Bihar megyében 157 műemléképület magántulajdonban, 85 épület köztulajdonban van. Két műemlék épületnek vegyes – magán és állami – tulajdonjogi státusza van, huszonnégy épület tulajdonviszonya ismeretlen. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2008-2012 időszakban országszerte mindössze 86 műemlék épületet újítottak fel országszerte, „ha így haladunk, háromszáz év alatt se nem fejezzük be a műemlék épületek felújítását” - tette hozzá Cseke Attila. A képviselő javaslatról ezen a héten tárgyal a parlament közigazgatási és területrendezési bizottsága.

Pénteki sajtótájékoztatóján Cseke Attila felhívta a figyelmet a DN19 országút Székelyhíd és Berettyószéplak közötti szakaszának siralmas állapotára is. Mint mondta, eddig az észak-erdélyi autópálya építésére hivatkozva nem javították azt az országutat, de az autópálya-építés leállása után sem rehabilitálják az említett szakaszt. Cseke Attila még júniusban interpellációt fogalmazott meg a parlamentben ebben a kérdésben, amelyre csak szeptember elején kapott választ Dan Sova országos jelentőségű infrastrukturális projektekért és nemzetközi befektetésekért felelős minisztertől. A Sova által aláírt válaszlevélben az áll, hogy a 2013-as évre a DN19 országút Bihar megyei szakaszára 51 ezer négyzetméternyi útszakaszra, vagyis 41 kilométernyi út javítására van pénz elkülönítve, és ebből ötezer négyzetméternyi útszakaszt javítottak meg. Cseke Attila jelezte, hogy csak egy tizedét végezték el annak a javítási munkálatnak, ami elvégezhető lett volna az idén. „Mire vár a nagyváradi útigazgatóság? Azt üzenem nekik, kezdjék el azonnal a munkát” - fogalmazott Cseke Attila. A politikus azzal vádolja Dan Sovat, hogy tudatosan gátolja Bihar megye infrastrukturális fejlesztését. Ebben a vonatkozásban felhívta a figyelmet arra, hogy az Észak-erdélyi Bors-Berettyószéplak szakaszának a munkálataira vonatkozó szerződést bontották fel, és a kormány pénzhiányra hivatkozva nem ír ki új tendert a munkálatok folytatására. „Nem hiszem, hogy két év alatt nem lehetne találni 240 millió eurót ennek a szakasznak a befejezésére” - mondta Cseke, megjegyezve, hogy az új tender kiírása helyett a kormány egy teljesen új - Torda-Szászebes - autópálya-szakasz építésének megkezdését hagyta jóvá, és ki is utalt több mint százmillió eurót erre a munkálatra.

Félreértés

Végezetül Cseke Attila a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó hibásan értelmezte a kormánynak azt a törvénytervezetét, amely a 25 ezer lélekszámúnál kisebb városokat és környéküket mezőgazdasági fejlesztési övezetté nyilvánítaná. Ez a javaslat úgy jutott el a köztudatba, hogy a kormány minden 25 ezresnél kisebb várost vissza akar minősíteni faluvá, de a politikus elmondása szerint erről szó sincs. A törvénytervezet célja megoldani a közigazgatásilag a városokhoz csatolt falvak problémáját, amelyek éppen amiatt, hogy városokhoz tartoznak, nem pályázhatnak az Európai Unió mezőgazdasági pénzalapjaihoz, és ezáltal komoly hátrányba kerültek a községekhez tartozó falvakkal szemben. A törvénytervezet ezért nyilvánítaná mezőgazdasági fejlesztési területekké a kisvárosokat és környéküket, de a városok ezután is megőriznék város-státuszukat. Mindenesetre Cseke hozzátette, hogy a törvénytervezet nincs jól kidolgozva, és jelenlegi formájában valószínűleg nem fogadják majd el.

Pap István