Az arc, mint etikai tapasztalat

Dr. Györgyjakab Izabella Nyelvfenomenológia és/vagy etikai nyelvfilozófia Emmanuel Lévinasnál című kötetét mutatták be hétfőn délután a Partiumi Keresztény Egyetemen.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) oktatójának, Györgyjakab Izabellának a könyve 2012-ben jelent meg a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadónál. A hétfő délutáni nagyváradi kötetbemutatón a szerző mellett jelen volt dr. Ullmann Tamás, a budapesti ELTE, valamint dr. Szigeti Attila a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. A beszélgetés moderátora dr. Balogh Brigitta a PKE filozófia tanszékének vezetője volt. Bevezetésképpen Ullmann Tamás és Szigeti Attila beszéltek magáról a fenomenológiáról. Ullmann Tamás elmondta, hogy a fenomenológia a tudatfilozófiai hagyományokhoz kapcsolódik. Ennek a filozófiai irányzatnak a megalkotója, Edmund Husserl a valóságos dolgokhoz való visszatérés fontosságát hangsúlyozta. Husserl szerint a dolog magában semmi, csak a rá irányuló tudat alapján lesz valami. Ezért a tudataktusokat, a tudat törvényszerűségeit kell vizsgálni olyan alapelemek alapján, mint az intencionalitás, a tárgyra való irányultság, vagy az időfogalom. Husserl munkásságára épít Emmanuel Lévinas, akinek alaptézise Szigeti elmondása szerint az, hogy vissza kell térni a másik személy tapasztalatához. Lévinas választ akart adni a holokauszt traumájára. Mivel a holokausztban megtörtént az emberi méltóságtól való megfosztás, az ember eszközzé degradálása, ez azt bizonyítja, hogy a kanti formalizált erkölcsfilozófia nem lehet segítségünkre. Ebből kiindulva Lévinas számára az etika alapja a személyek közötti viszony, melyben mindig az én felelőssége vizsgálható csak, sosem a másik emberé. Ullmann Tamás kiemelte, hogy Lévinas etikai alapkérdése az, hogy mért jobb jónak lenni, mint nem jónak lenni, és e kérdésre azzal válaszol, hogy az ember nem tud nem felelős lenni a másik arca iránt. Vagyis a másik arca etikai értelmű tapasztalat. Az ELTE oktatója kiemelte továbbá, hogy Lévinas szerint a másik másságáról úgy szerzünk tudomást, hogy felhívást intéz hozzánk, amire nem tudunk nem válaszolni, mert a nem válasz is válasz. A másik felhívására adott válasz egyfajta etikai dimenziót vesz fel. A kötetbemutatón Ullmann felhívta a figyelmet arra, hogy Györgyjakab Izabella könyve az első magyar nyelvű, kizárólag csak Levinasról szóló monográfia. Az elméleti felvezetés után Balogh Brigitta kérdéseire válaszoltak a vendégek. A kötetbemutató után meg lehetett vásárolni Györgyjakab Izabella könyvét.

Pap István