„Fontos egy közös vízió kidolgozása”

Nagyvárad- A közelmúltban Molnár Imola gyakorló teológiai hallgató került a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség élére, akivel a napokban arról beszélgettünk, hogyan került Váradra, melyek a tervei, és a laikusoknak mit érdemes tudniuk a nálunk kevésbé ismert unitárius vallásról.

- Kérem, néhány mondatban mutassa be önmagát, honnan származik?

- Egy Kovászna megyei településen, Felsőrákoson születtem. Középiskolás koromig ott is éltem, aztán Keresztúron jártam az Unitárius Gimnáziumba, majd 2007-ben, amikor végeztem, jelentkeztem a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius karára. Négy éves alapképzés után kerültem Bölönbe, mint gyakorló teológiai hallgató. Ez azt jelenti, hogy most folyik a mesteri képzésem, jelenleg a második év végénél tartok. Amennyiben júniusban sikeresen levizsgázom, akkor leszek majd segédlelkész. Egyébként nem volt nálam gyermekkori elhivatottság, hogy pap legyek. Én úgy vagyok ezzel, mint amikor az ember könyvet keres, és a könyv találja meg az embert. Meggyőződésem, hogy a szakma talál rá az emberre, és valahogy „becsempészi” magát a gondolatainkba. Keresztúr azonban mindenképpen hatással volt rám a pályaválasztás szempontjából. Vallásos környezetben nevelkedtem, vallásos tagozaton végeztem a tanulmányaimat, és ez tagadhatatlanul hatással volt rám. Körülbelül a tizenegyedik osztály vége fele kezdett bennem kikristályosodni, hogy én ezt a pályát szeretném választani.

- Van-e utánpótlása az unitárius lelkészképzésnek?

- Általában egy évfolyamon öt hallgató van, három fiú és két lány. Nem mindig teljesek az évfolyamok, a fölöttem levő évfolyamon például egyetlen egy fiú volt, aztán utánunk is körülbelül négy-öt fő mindig kikerült az évfolyamokról. Tehát unitárius lelkészutánpótlás van, nem jellemző, hogy kimaradjon egy-egy évfolyam. Érdekes, hogy olyan évfolyam is van már, ahol a lányok kerültek többségbe... Az egyetemen a reformátusokkal és az evangélikusokkal vannak közös óráink is, ezen kívül az unitárius hittannal, illetve az egyháztörténettel kapcsolatos óráink természetesen külön vannak. Az egyetemes egyháztörténetet, a héber, a görög és a latin nyelveket, a vallástörténetet azonban együtt hallgatjuk a többi társunkkal, tehát csak a hit és elvi kérdések maradnak a külön órákra, egyébként közösen folyik az oktatás.

Egyházi élet

- Azt javaslom, egy pillanatra térjünk vissza Bölönbe. Hol található, hogyan zajlott ott a közösségi élet?

- Bölön Kovászna megyében található, Sepsiszentgyörgy és a Barót közt félúton. Egy nagy unitárius falu, 946-on voltunk a gyülekezetben. Ehhez képest a váradi 190 fős közösségre váltás elég nagy méretű változás, de mind a két helynek megvan a maga varázsa, úgy vélem. A nagy gyülekezetben megvan a virtus, hogy sokan vagyunk, sok a gyermek és a fiatal, akikkel eredményesen lehet dolgozni, az iskolában és azon kívül. A Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletben tevékenykedtünk és megnyertünk egy országos versenyt. Nagyváradon ezzel szemben sokkal kevesebb a gyermek, el vannak szóródva a város különböző iskoláiban, de ez nem feltétlenül jelent valami rosszat, mert a kis közösség „nagycsalád” hangulatának is megvan a maga varázsa, és azt gondolom, hogy ez itt megtapasztalható. Mindenki ismer mindenkit. Kevesen vagyunk, de mindenki tudja a maga helyét, a maga dolgát, s tudja azt, hogy ha mindenki félreáll, akkor senki sem marad. Szerencsére nem jellemző a félreállás, mert épp abból fakadóan, hogy kevesen vannak, nagyon összetartóak a gyülekezet tagjai. Ugyanakkor lendületesek is. Azt szokták mondani, hogy a fiatalság nélkül az egyházak kiveszőfélben vannak. Szerintem ez attól is függ, hogy a középkorosztály, illetve az idősek hogyan állnak hozzá ehhez a kérdéshez. Nagyon aktív középkorú és azon túli gyülekezeti tagok nagyon sokat segíthetnek az egyházi életben. Engem is nagyon kedvesen fogadtak itt. Valakit vártak, nem feltétlenül engem, hanem egy olyan személyt, aki a stabilitást jelenti számukra.

- Hogy került Váradra?

- Az itteni megüresedett lelkészi állás meg volt hirdetve, azonban senki sem jelentkezett a pályázatra. Nekem amúgy is lejárt volna a szerződésem Bölönben, az ottani időm úgymond a végéhez érkezett, és így adódott a lehetőség, hogy átkerüljek ide. Így kaptam kinevezést ebbe a gyülekezetbe. Váradon egyébként ezt megelőzően egy alkalommal jártam, nyolcadikos koromban a Határtalanul elnevezésű tantárgyverseny keretében. Akkor három vagy négy napot töltöttem itt, úgyhogy csak halvány emlékeim voltak a városról. Még nem ismerős számomra a vidék, és nem mozgok még teljesen otthonosan ezen a környéken.

Segédlelkész

- Említette korábban, hogy ha sikeresen levizsgázik, segédlelkész lesz. Ez nem befolyásolja majd a váradi kinevezését?

- Nem. Amennyiben nyáron sikeresen levizsgázom, és segédlelkész leszek, attól még maradhatok Váradon. Hogy valaki segédlelkész, nem azt jelenti, hogy valaki mellett dolgozik, hanem azt, hogy még nincs meg a nagypapi vizsgája. Mondhatni ez a ranglétra első foka, és én most ennek valahol az eleje, közepe táján vagyok. Ennek ellenére feladatköröm megegyezik egy teljes jogú lelkész feladatkörével. A mesteri képzés gyakorlattal egybekötött formájának lényege, hogy mielőtt önállóan kerülünk ki gyülekezetbe, egy mentor felügyelete alatt legyen lehetőségünk a gyülekezeti életben való működés teljes körű megtapasztalására. A Bölönben eltöltött másfél év ezt a célt szolgálta. Nagyváradi kinevezésemre vonatkozóan viszont nincs megszabott határidő.

- Milyen tervei vannak? Miként népszerűsítené az unitárius egyházközséget?

- Az unitárius egyházközséget többféleképpen lehet úgymond ismertebbé tenni. Az egyik, hogy különbözőképpen reklámozzuk magunkat, a másik lehetőség pedig egyfajta belső megerősítés. A lelkész nélkül eltelt fél év elég hosszú idő volt, és bár lelkész nélkül nem megy tönkre egy gyülekezet, főleg ez a gyülekezet nem, azért kell egy olyan időszak, amikor kölcsönösen beolvadunk egymásnak a vérkeringésébe és belsőleg erősödünk meg. Úgy vélem ez nagyon fontos és ha ezen túl leszünk, illetve ez majd idővel sikerül, akkor természetesen hozzáláthatunk a régi szokások mellett új tervek szövögetéséhez is, mint például hogy a klasszikus ünnepeket- március 15., Anyák napja, Váradi Disputa- megtartsuk. Remekül használható például az elődeim által kialakított pincegaléria. A közelgő gyermeknapon például, június 1-jén szervezünk egy kiállítást, ami gyermekrajzokból fog állni, és amelyet Jankó Szép Noémi képzőművész, gyülekezetünk tagja fog megnyitani. Szeretnénk minden olyan alkalmat és lehetőséget megragadni, melyek segítségével hírt tudunk adni magunkról, mert számunkra nem természetes az, hogy ismernek bennünket, hiszen kevesen vagyunk. Egyetlen egyházközség, 190 lélek, beleértve ebbe a szórványt is. Konkrét tervekkel szerintem akkor lehet előállni, amikor egy program kidolgozódik. Ezt azért mondom, mert valóban úgy gondolom, hogy nem egyetlen ember vezet egy gyülekezetet, hanem egy testület. Mindenki hozza a maga ötleteit, terveit, melyekből a közösség kiválogatja azokat, melyekről úgy véli, hogy hasznára és javára válnak, és amikor ezek megvannak, akkor lehet majd leosztani alkalomszerűen a feladatköröket. Másik dolog, amit fontosnak tartok, egy közös víziónak a kidolgozása. Úgy vélem, hogy enélkül a gyülekezet szétszóródik, ezt pedig szintén nem egyetlen egy ember dolgozza ki, hanem a vezető testület, mely nem véletlenül jött létre. Amikor ez kész van, akkor lehet részletesen, aprólékosan hozzálátni a dolgokhoz. Ezért és ugyanakkor önmagunk miatt is, ezt a gyülekezetet aktívnak szeretném megtartani.

Unitárius vallás

- Akkor ezt az ismertté tételt kezdjük azzal, hogy néhány mondatban bemutatja az unitárius vallást, mert bizonyára kevesen vannak tisztában azzal, hogy mi a lényege...

- Az unitárius egy erdélyi születésű vallás. Nagyjából mindenki tudja azt, hogy Dávid Ferenc alapította a reformáció idején. A lényege, hogy Isten egységét valljuk, Jézust valóságos embernek tartjuk, a testi feltámadásban nem hiszünk. Mi ugyanis egy lelki feltámadásban hiszünk, nem szó szerint értelmezzük a testi feltámadást. Az életet öröknek tartjuk, a lelket halhatatlannak. Meghatározó számunkra a szabad akarat, illetve a tolerancia kérdése. Az 1568-as tordai országgyűlés attól lett híres, hogy akkor és ott mondták ki először hivatalosan a világon, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, ami a lelkiismeretével egyezik, mert a hit Isten ajándéka, és erről az ember önmaga dönthet. Nagyvonalakban ezt így tudnám megfogalmazni. Más protestáns vallásokkal és a katolikus vallással is vannak hasonló elveink, hiszen a felekezeti hovatartozáson túlmutató egyetemes erkölcsi és emberközpontú elvek mindannyiunk vallási életében közösen vannak jelen, azonban tény, hogy jelentős különbségek is vannak, a legnagyobb és legismertebb úgy vélem a Szentháromság hite, illetve az egyistenhit közti különbség.

- Hány unitárius vallású ember van? Jól tudom, hogy Kolozsvár a püspöki székváros?

- A közelmúltban egyesült a magyarországi egyházkerület és az erdélyi unitárius egyház, így egyházunk hivatalos elnevezése Magyar Unitárius Egyház lett. Körülbelül 60 ezren vagyunk, a püspöki székhely Kolozsváron található, illetve Budapest is központnak számít. Névlegesen ugyan egységet alkotunk, viszont vannak olyan kérdések, melyeket nem lehet mindkét országra egyértelműen alkalmazni. Ezért kell például egy püspöki helynök Budapestre, mert az egyházkerületnek megvannak a sajátos jellemvonásai, melyek az ottani vezetőség hatáskörébe tartoznak. Azonban a földrajzi határoktól eltekintve valóban egy egységes Egyházhoz tartozik a megközelítőleg 60 ezer unitárius hívő.

Ciucur Losonczi Antonius