ERDON Helyi hírek

2013.04.15. 11:29

Előadás nagyvárosi bujdosókról

Nagyvárad - Április 19-én, pénteken 19 órától a váradi Szigligeti Színház által szervezett A Holnap után fesztivál keretében a Nagyvárad Táncegyüttes bemutatja a Nagyvárosi bujdosók című előadást.

Nagyvárad - Április 19-én, pénteken 19 órától a váradi Szigligeti Színház által szervezett A Holnap után fesztivál keretében a Nagyvárad Táncegyüttes bemutatja a Nagyvárosi bujdosók című előadást.

 

A rendezvényt hétfő délelőtt egy sajtótájékoztató keretében harangozták be. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója azt emelte ki, hogy az előadás létrejöttét a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma 1,5 millió forinttal támogatta, Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatója pedig hangsúlyozta, hogy az évad elején kijelölt irányba haladva tűzték műsorra a társulat idei második nagyszínpadi bemutatójaként a Nagyvárosi bujdosókat azzal a céllal, hogy az autentikus néptáncból kiindulva, ehhez más, kortárs tánctechnikákat társítva a Nagyvárad Táncegyüttes próbáljon meg valamilyen formanyelvet teremteni magának. Ugyanakkor kiemelkedő fontosságúnak tartották, hogy a produkcióban egy-két kivételtől eltekintve erdélyi fiatal magyar alkotók kapjanak lehetőséget, olyanok, akik itthon, a szülőföldjükön élve dolgoznak és fogalmazzák meg a gondolataikat.

Az előadás dramaturgja, játékmestere Novák Péter, zeneszerzője Kiss Ferenc. Zenei vezető Horváth Károly, az asszisztense pedig Brugós Anikó. Koreográfusok Baczó Tünde, Bordás Attila, Orza Călin és Polgár Emília, énekmondók Pelbát Ilona, illetve Kiss Csaba/Csepei Róbert (a Szigligeti Társulattal való együttműködésnek köszönhetően). A jelmezért György Eszter, a játéktérért és látványtervekért André Csongor, a vetített látványért pedig Ugron Réka felel.

Értékvesztés

Novák Péter dramaturg, játékmester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nagyvárosi bujdosók Kiss Ferenc (a Kolinda, a Vízöntő, majd az Etnofon zenekarok tagja, színházi és filmzene szerző) 1999-ben megjelent önálló albuma, de dalai másfél évtized elmúltával is őrzik aktualitásukat, és olyan elmélyült érvényességű „protest songok”, melyekre reagálniuk kell a színházcsinálóknak. Azt üzenik ugyanis, hogy értékvesztéssel kapcsolatos drámát élünk meg, nem csupán generációs, hanem kulturális szakadékok is elválasztják az embereket. Mindez arra kell késztessen minket, a Kelet-Közép Európában élőket, hogy elgondolkodjunk azon: mit tudunk kezdeni az uniós csatlakozás nyújtotta szabadsággal, hogyan fizetjük meg a kapitalizmus árát, miért polarizálódott a világ? Nem pesszimistaként, de realistaként valamilyen választ kellene adnunk arra: miért migrál sok millió ember, miért döntött úgy például 200 ezer magyar állampolgár, hogy Londonba költözik, egy izgalmas és befogadó ország fővárosába?- magyarázta Novák Péter, majd hozzátette: a darab egyik fontos üzenete, hogy mindezekre a választ akkor kapjuk meg, ha tisztázzuk az identitásunkat, hiszen ez egy kulturális kapcsolódást jelent a múltunkhoz, egy olyan értékrendet képvisel, melynek köszönhetően befogadókká és nyitottakká tudunk válni mások iránt. Ha viszont nem akarjuk megismerni a körülöttünk élőket, abból feszültség fakad, majd félelem és gyűlölet, mely összeroppantja az egyéni és a kollektív tudatot, olyan áldatlan állapotokhoz vezet, melyben erőszakos, állati ösztönök törnek elő, és a nagyvárosok dzsungelekké válnak.

Integráló műfaj

Az előadás ugyanakkor azt is sugallja, hogy ebben a „kulturális hiátusban” a közösségnek megtartó ereje van és empátiát, érzékenységet kell tanúsítani az ismeretlen iránt. Ugyanis jobban közünk van egymáshoz, mint gondolnánk: mindent lehet csinálni, a világ összement, az internetnek betudhatóan a távolságok leszűkültek, a mozgás, vagy áttelepülés már nem jelent akkora lelki terhet, mint évtizedekkel, vagy évszázadokkal ezelőtt. Az identitás keresésnek és megtalálásnak pedig egyik fontos eleme a néptánc és a népzene, hiszen minden individualizmusa ellenére ez egy közösségteremtő, integráló műfaj- hangsúlyozta a játékmester. Novák Péter azt is megjegyezte: a sok műfaji elemet ötvöző előadással elsősorban a fiatalabb generáció tagjait szeretnék megszólítani, kíváncsiak a véleményükre. Külön kiért ugyanakkor arra is, hogy végig élőzene szól, és nem összefüggő történetről van szó, hanem etűdök sorozatáról: mikroközösségekből kiemelnek egy-egy figurát, akikkel történik valami, miközben emberi értékek bontakoznak ki.

Ciucur Losonczi Antonius

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!