Nemzetközi tudományos központ lett Várad

Nagyvárad- A közelmúltban Félixfürdőn szervezték meg az Építmények viselkedése in situ és a környezet védelme első kongresszusát a közép-európai Kárpát Eurorégióban. A részletekről dr. Mihalik András mérnök professzor, az MTA Külső Köztestületének tagja számolt be az Erdély Online-nak.

A tavaly október 18-21. között zajlott kongresszus határozata alapján Nagyvárad az Építmények viselkedése in situ és a környezetvédelem Nemzetközi Tudományos Központjává lett nyilvánítva a közép-európai Kárpát Eurorégióban. Dr. Mihalik András mérnök professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Külső Köztestületének tagja, a kongresszus szervező és elnöke ezzel kapcsolatban az Erdély Online-nak a következőket nyilatkozta: 1976-ban, Váradon rendezték meg az első Építmények viselkedése in situ elnevezésű országos konferenciát Tapasztalatcsere címmel, az INCERC (bukaresti Építészeti Kutató Intézet) által, a Megyei Néptanács és a Polgármesteri Hivatal közreműködésével. Ettől az évtől kezdve minden második esztendőben egészen napjainkig folyamatosan megszervezték ezeket a találkozókat, az ország más városaiban is, de már egy új mérnök társaság, a CNCISC (Asociaţia Comisia Naţională Comportarea in situ a Construcţiilor) vezetésével, Bukarest központtal. Sajnos azonban ez a mérnöki társaság nem törekedett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, felvételére- habár a szervezeti szabályzat előírja ezt- és ennek a helyzetnek a következményeként a Félixfürdőn megrendezett első nemzetközi kongresszus 36 év után megszakította a kontinuitást a nemzetközi kapcsolatok kezdeti fázisának az elindításával.

A nemzetközi együttműködés szempontjából egy konkrét lépés, pozitív fordulat volt a Kárpát Eurorégió megalakulása 1993. február 14-én Debrecenben, melynek köszönhetően öt országra- Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna- terjeszthetőek ki ezek a nemzetközi kapcsolatok. Ugyanakkor ennek a helyzetnek az alapján született meg az a javaslat, hogy ez a Nemzetközi Tudományos Központ a Nagyváradi Egyetem Építőmérnök-Építészeti Fakultása mellett alakuljon meg, egy megfelelő vegyes bizottság irányításával, az öt ország képviselőiből kialakítva. Teljes volt az egyetértés abban is, hogy a korhatár-kritérium miatt a tudományos kutatómunka vérkeringéséből eltávolodott tudósok, kitűnő mérnökök számára biztosítani kell a lehetőséget ennek a diszkontinuitásnak a megszüntetésére még akkor is, hogyha ez csak parciálisan lehetséges, bevonva őket a nemzetközi és országos konferenciákon való aktív részvételbe. Ezt a feladatot fogja majd ellátni az a megalakuló Országos Kollégium, mely a Rektori Hivatal vonzáskörébe fog tartozni- magyarázta a mérnök professzor.

Elindult egy folyamat

Lényegében tehát elindult most egy olyan folyamat- az Első Nemzetközi Kárpát-Eurorégió Kongresszusnak köszönhetően, melyen 102 tudós, mérnök volt jelen- mely dr. Mihalik András meglátásában a résztvevő illetékes országok csatlakozó megyéiben maximálisan ki tudja majd használni az ott felmerülő építőmérnöki lehetőségeket. „Jelenleg a két vagy többoldalú nemzetközi egyeztetések fázisában vagyunk a Kárpát Eurorégióban- megemlíthetem például az MTA Talajmechanikai Konferenciáját február 15-én Budapesten vagy a február 27-én, a nyíregyházi Felső Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságon zajlott megbeszéléseket, Ukrajnára is vonatkoztatva. Megjegyezném ugyanakkor, hogy a külügyi problémákat érintő kérdések a Műszaki Társaság közeli országos kongresszusán nyernek majd végleges kidolgozást”, tudatta honlapunkkal dr. Mihalik András.

A professzortól megtudtuk azt is, hogy a laikusok számára talán furcsán hangzó építmények viselkedésének követése tulajdonképpen arra utal, hogy ha egy építmény- legyen az lakóház, híd, út, alagút, vasút, völgyzárógát stb.- megjelenik a természetben, akkor érdekel minket, hogy mi történik ezzel az építménnyel az „élete” folyamán, hogyan viselkedik ez az építmény a környezet hatásaira, a használati gyakorlatban a karbantartása folyamán. A szakértők ezt először vizuális alapon figyelik meg, majd az építő-építészeti tudomány szemszögéből közelítik meg, diagnosztizálják a jelentkező problémát, aztán jön a végleges, felelősségteljes döntés a műszaki művek tervezése és kivitelezése szempontjából, az észlelt hibák, tévedések újrajelentkezésének, teljes és végleges elhárításával. Ez a műszaki aktivitás, az építmények viselkedésének in situ történő követése, az építéstudomány fejlődésének záloga, s mint ilyen elengedhetetlen feltétele minden építőmérnöki munkának az összes építményre vonatkoztatva. „Az Egyesült Államokban levő Takoma Narrows függőhíd 1940-es hatalmas katasztrófája után ezzel a témával különösen foglalkozik az egész építőmérnöki társadalom, de úgy tudjuk, mérnöki társaságunk az egyedüli technikai-tudományos testület az építőmérnöki világban, mely ebben a szervezési formában veti fel a reális építmények kölcsönhatásait, ezek egymásra gyakorolt hatását az építkezés helyen (in situ) a környező természettel, a biztonság, a komfort és a gazdaságosság függvényében. Ez a mérnöki szervezet gyökerében itt, Nagyváradon alakult meg 1976-ban. Innen indult el az építőmérnöki tudomány nem aszfaltozott útjain, s 36 év elteltével is a sikeres építőmérnöki aktivitás példájának tekinthető mérnöki társadalmunkban”, hangsúlyozta dr. Mihalik András.

Ciucur Losonczi Antonius