Kettős engedelmességi fogadalom

Nagyvárad- Olyan különleges helyzet jött létre, hogy a pápáknak különösen is engedelmeskedő jezsuita rend egy jezsuita szerzetesnek tartozik engedelmességgel- nyilatkozta Dr. Kovács F. Zsolt atya.

- Először természetesen az öröm, ami feléled és megfogalmazódik bennünk, illetve a hálának a szava, eleve azért, hogy nem vagyunk most már árvák, ha szabad ezt mondanom, új vezetője van az egyházunknak, és az egyház hajóját biztos kézzel kormányozza az új pápa. Hogy nem európai és jezsuita, mindkettő olyan tényező, amely egyedi az egyháztörténelemben, akárcsak az, hogy a Ferenc nevet vette fel. Újdonságnak tűnik, hogy nem európai, viszont ha az egyházunknak a lényegét tekintjük- a katolikus ugye egyetemest is jelent- akkor noha nekünk innen, Európából tekintve kicsit furcsának tűnik, de ha kilépünk a kontinensünk kereteiből, illetve kertjéből, akkor semmi újdonságot nem fedezhetünk fel ebben, hiszen eltekintve attól, hogy milyen származású, ugyanannak az egyháznak a tagja ő is, és ugyanannak az egyháznak a tagjai az Argentínában élő katolikusok is, akárcsak azok, akik Észak-Amerikában vagy Afrikában élnek. Szerintem tehát meg kell tanulnunk katolikusabbul gondolkodni nekünk innen, Európából. Biztos, hogy ez elsősorban az olaszoknak nagy kihívás, hiszen a harmadik egymást követő pápa Olaszországon kívüli, de ugyanakkor nekünk is egyre inkább tudatosítanunk kell magunkban az egyháznak az egyetemes jellegét. A katolikus ugyanis azt is jelenti, hogy egyetemes, és bizony a katolikus egyháznak a vezetője lehet akár más földrészen belüli is.

Figyelemre méltó, hogy Ferenc pápa jezsuita szerzetesként lett megválasztva, mert a jezsuitákra egyébként nem jellemző, hogy ilyen jellegű egyházi vezetést vállaljanak. Nekik meg van a saját lelkiségük, lelkipásztori elképzelésük és gyakorlatuk, az önszerveződésük egészen egyedi. Ennek most érdekessége, hogy a jezsuita rend a pápának a közvetlen oltalma alatt tevékenykedik, vagy a tagjai közvetlen engedelmességgel tartoznak a római pápának. Úgy is szokták mondani, hogy a fekete pápa jezsuita generális, már csak azért is, mert a jezsuita generálist is életre szólóan szokták megválasztani. Rómában székel és a rendet az egész világon képviseli, és a Szentatyának úgymond a közvetlen munkatársa is, amennyiben ezt a mindenkori pápa igénybe veszi. Most pedig egy olyan különleges helyzet állt elő, hogy a pápának különösképpen is engedelmeskedő jezsuita rend egy jezsuita szerzetesnek tartozik engedelmességgel, tehát egy kettős engedelmességi fogadalomnak a jelenségével találkozunk Ferenc pápának a személyét illetően, nyilatkozta az Erdély Online-nak dr. Kovács F. Zsolt, a váradi püspökség irodaigazgatója.

A jezsuitákról

- A jezsuiták közel 500 éves tevékenységéről napjainkban már mindenki informálódhat, a magam részéről érdekesnek tartom, hogy fél évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy jezsuita szerzetest válasszanak meg pápának, holott mindig is voltak a Szentatyák közvetlen közelében. Úgy látszik, hogy a Szentlélek most tartotta az alkalmas időt arra, hogy egy jezsuitát bízzon meg ezzel a feladattal. Jellemző rájuk a végtelen egyszerűség és szerénység, amit a megválasztott pápánál is láttunk a Szent Péter-bazilikának az erkélyén, gondolok itt arra a jóságos tekintetre, a megnyerő fellépésre és azokra a kellemes, meleg szavakra, amelyet Róma népéhez és a világ minden katolikusához intézett. Jezsuiták egyébként Romániában is élnek, a rend szervezettsége különböző országokhoz kötődik, így jelen vannak Magyarországon és nálunk is. A kommunista rendszert megelőzően is tevékenykedtek Kolozsváron, hajdan még Nagyváradon is egy ideig, jelenleg pedig a központjuk Kolozsváron található, ugyanakkor vannak még Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is. Főleg lelkipásztor szolgálatot vállalnak. Magyarországon sokkal nagyobb a tevékenységi körük, többen is vannak. Specifikus lelkipásztorkodást végeznek, természetesen egyházmegyei vagy plébániai kereteken kívül, mondhatnám alternatív utakat kínálnak fel az embereknek, hogy az egyházra találjanak. Hangsúlyoznám a végtelen egyszerűségüket és puritán lelkiségüket: minden olyan dologtól távol állnak, ami Krisztustól elvonná a figyelmet. Jézus társasága- a nevükben is benne van ez a krisztocentrizmus, amely érvényes úgy a liturgiájukban, mint az írásaikban, a prédikációjukban, mindenféle lelkipásztori tevékenységükben, közölte a tisztelendő.

Dr. Kovács F. Zsolt atyától azt is megtudtuk: személyesen ugyan nem ismeri az új pápát, viszont sokkal jobban ismeri a jezsuita rendet, melynek tagjaival sokszor lépett kapcsolatba, amikor Rómában élt. A Germanicum et Hungaricum Collegium ugyanis, ahol tanult, egy jezsuita intézmény, tehát jezsuiták voltak az elöljárói, a papnevelői, és jezsuita ugyanakkor a Pápai Gergely Egyetem is, ahol szintén jezsuita tanárok oktatták őket. „A jezsuita egyébként önmagában egy nagyon nemzetközi társulás, még inkább talán, mint a többi rend. A tanáraink közt is volt ír, német, olasz, amerikai és távol-keleti származású is, mindegyik hozta a saját kultúráját és teológiai szemléletét. Azt hiszem tehát, hogy nagyon fontos lenne, hogy megpróbáljuk tényleg egy kicsit katolikusabbul gondolkodik, a gondolkodásunkat e téren kicsit szélesíteni”, mondta.

Ciucur Losonczi Antonius