A hazai kliensrendszer térképe

Kolozsváron a BBTE Politika- Közigazgatás és Kommunikációtudományi Kara és az Expert Forum vitát szervezett a Román kliensrendszer térképe címmel (Clientelismul românesc: alocările de bani către judeţe şi primării, 2004-2011). A moderátor szerepét Călin Hintea, a Kar dékánja töltötte be.

Sorin Ioniţă, EFOR elemző, interaktív térkép és az EFOR 2013-as évi Jelentése alapján arról értekezett, hogy a 2004-2011 közötti időszakban hogyan történt az állami pénzekből beruházásra szánt pénzalapoknak a helyhatósági szervekhez (polgármesteri hivatal, megyei tanács) való juttatása. Miként valósult meg a pénzalapok elosztása a politikai szimpátia alapján. Mindezt a Romániában alkalmazott kísérleti terv alapján tárgyalta. Nemcsak Romániában, hanem Szerbiában, Horvátországban és Moldovai Köztársaságban is alkalmazni fogják.

Az összegyűjtött nagy mennyiségű adatok alapján elemezte, hogy melyik kormány, milyen időszakban, milyen eszközök segítségével juttatta el a pénzeket a helyi államigazgatási szervekhez. Bemutatta, miként érvényesült pártpolitikai elvek alapján a pénzalapok elosztása. A pénzalapok diszkrecionális elosztása a kliensrendszer mutatójával fejezhető ki. A klientelizmus mutatója kiszámítható a hatalomhoz közel levő polgármesterek által kapott összeg és az ellenzéki polgármesterek által kapott összeg arányaként. A kliensrendszer interaktív térképén, ha egy település nevére rákattintunk, megkapjuk a választ.

A kutatás során keresték az objektív mutatókat, amelyek alapján mérhető a klientelizmus, ami a korrupció formája. A közvélemény kutatás eredményei nem objektív mutatók. Vizsgálták, miként torzul el a pénzügyi juttatás a kliensrendszer, a politikai patronázs függvényében.

A központi pénzalapból a beruházásra előirányzott pénz átutalásoknak 6 típusa van: 1. a kormány tartalékalapja, 2. a megyei, községi utak korszerűsítésére szánt pénz, 3. környezeti alap, 4. az iskolákra szánt alap 5. községi utak, vízhálózat javítása, 6. víz, csatornarendszer korszerűsítésére, illetve a falusi környezetben sporttelepek építésére szánt pénzalap. (Itt talán számomra volt az előadónak egy érthetetlen kijelentése, ami a következő volt: Kíváncsi, mikor fognak az eredményes sportolók is megjelenni.) A következtetése az volt, hogy a boom időszakban 2004-2006 között nagyon sok volt a pénz, azonban rossz a kormányzás. Iskolákat korszerűsítettek, azonban gyermek hiány miatt bezárták két év múlva.

A legkedvezőbb helyzetben a független polgármesterek voltak, ami a politikai migrációt eredményezte.

A falusi polgármesteri hivatalok technikai csődbe jutottak. Saját „lábukon” nem tudtak megállni. 2010 óta a polgármesteri hivatalok önálló költségvetéssel rendelkeznek. A vidéki polgármesteri hivatalok 80%-a nem tudja fedezni a bérköltségeket. Összesen, 3160 polgármesteri hivatal működik, melyből 2860 vidéki. Az anyagi és pénzalapok hiánya miatt vállalják a kliensrendszert.

2004-2011 között azok a megyei tanácsok illetve polgármesteri hivatalok, melyeknek tagjai a kormánypárt vagy kormány- koalícióhoz tartoztak, háromszor több pénzt kaptak a kormánytól, mint az ellenzékhez tartozók.

2008–tól az ország a nemzetközi pénzintézetektől függ.

Vasile Puşcaş a BBTE Európa- tanulmányok Karának professzora nagy ívű előadása szerint Románia 2007-ben EU tagja lett. A hazai piaci szereplőknek 95%-a nem tudta, hogy mit jelent az egységes piac. A többi EU- s országgal összhangba kell működni. A válság eredményeként megfogalmazták Uniós szinten is azt az igényt, változás szükséges. Az állampolgárok felé kell fordítani a figyelmet, megerősíteni az európai szellemiséget. A britek vitát kezdeményeztek a Jövő Európája címmel.

A kliensrendszert történetiségében elemezte. Mint mondta, 1904-ben Rădulescu Motru fogalmazta meg, mit jelent a klientelizmus.

Vasile Puşcaş professzor szerint a kliensrendszer azt jelenti, hogy az állam a politikai érdekek foglya. A globalizáció világában a gyenge piac, gyenge állam, mely a kliensrendszerre épül, nem szolgálja az állampolgári köz- érdeket. Romániának nincs közép és hosszú távú stratégiai terve. Mentalitásváltozásra van szükség a korrupció csökkentéséhez.

Gabriel Bădescu, a BBTE Politika Karának előadótanára szerint a korrupciót Svédországban több mint 100 év alatt sikerült felszámolni. Az EFOR- nak két javaslata van a korrupció csökkentésére vonatkozólag: nagyobb mértékű transzparenciát és az igazságügyi szerveknek jobb működését biztosítani. Hazai vonatkozásban mindez nehezebben valósul meg a politikai kultúra bizonyos jellemzői miatt.

Csomafáy Ferenc