Strauss világában

Az id. Johann Strauss és ifjú Johann Strauss zenéje nélkül a világ olyan lenne, amely nem tudna valóban múlatni. Berlioz az id. Johann Strausst a „a bécsi keringő atyjának” nevezte, és azt mondta, hogy „Bécs Strauss nélkül olyan, mint Ausztria a Duna nélkül.”

Strauss- zene nélkül nem is lehet valódi szilvesztert elképzelni. Talán ennek is volt köszönhető, hogy Kolozsvár, de nem csak, zengett a keringők, polkák, galopp, indulók dallamaitól.

A két Strauss kifogyhatatlan volt a szórakoztató zenéből, amely az idő teltével egyre bővül. Az Új év alkalmából a Bécsi Újévi koncertet már több mint 80 ország átvette és közvetítette.

Kolozsvár két operaháza (ilyen szempontból egyedüli a világon) az ünnepnapokon, meg az azt követő napokon, a szórakoztató zenék kavalkádjával, a két bécsi mester fülbemászó zenéjével árasztotta el a várost, de a messze idegenből is hazatért, valamikori kolozsváriakat is.

A Román Nemzeti Opera az ifjú Johann Strauss Denevér című operettjét tűzte műsorára.

A Kolozsvári Magyar Opera kitűnő karmestere Horváth József Újévi Strauss- koncert címmel igen nívós zenei válogatást állított össze és vezényelt. Rendkívül érdekes, pergő konferansz-szöveget Fekete Adél operakritikus állította össze, melyet Szeibert István színművész olvasott fel.

Az előadás érdekessége az, hogy lehetőséget kapott Rusu P. Gabriella egy rendkívül jó sikerült koreográfia megteremtésére. A balett kar mindazzal a tehetséggel, mellyel rendelkezik, a nagyon szépszámú közönséget, lenyűgözte. Teremtvén a zene és a mozgás összhangjával egy értékes, és ritkán látható, hallható csodálatos estét.

Felléptek az Operaház magánszólistái is. Fellépési sorrendben: Vígh Ibolya szoprán, Sándor Árpád basszbariton, Balázs Barbara szoprán.

Mondanunk sem kell A denevér című operett nyitányával kezdődött és a Radetzky- indulóval fejeződött be.

Az id. Johann Strauss (1804-1849) zeneszerző, zeneköltő keringőivel, polkáival, valamint a Radetzky- indulóval nyerte hírnevét. A Radetzky- induló Joseph Wenzel Radetzky császári tábornagynak ajánlott induló. Az induló katonai jellege ellenére vidám, általában 3 percen belül adják elő. Az újévi Strauss koncertet általában ezzel a darabbal zárják, többek között azért is, mert a hallgatóság aktívan tapsolva, mint előadó is résztvesz. A közönség tapsolását a karmester irányítja. Az ősbemutató 1848. augusztus 31-én volt.

Az ifjú Johann Strauss (1826-1899) zeneszerző, zeneköltő, a Kék Duna keringő szerzője, már életében a „keringők királya” becenevet kapta. Több száz keringő szerzője, de 17 operett szerzője is. Az apja tilalma ellenére zenét tanult. Hoffmannál és Drechlernél zenei képzésben részesült. 1844-ben saját zenekart alapított, ezáltal az apja vetélytársává vált. Több száz keringőjét, polkáját, indulóit, valamint 17 operettjét a világ operett házai és hangverseny termei szívesen játsszák.

A kolozsvári Magyar Opera Újévi koncert műsorában szerepelt Ifj. Johann Strauss A denevér nyitánya.

A dal, a keringő, a gyorspolka váltják egymást, ami az előadás ütemét, sajátos hangulatát teremtette meg.

A műsorban szerepelt ifj. Johann Strauss: Mennydörgés és villámlás gyorspolka, Tik-tak gyorspolka, Párizsi keringő, a Pázmán lovag című operából a Csárdás, Éljen a magyar gyorspolka az Opera zenekarának előadásában.

A denevér című operett Kacagó dalát Vígh Ibolya adta elő.

A nagy sikernek örvendő Cigánybáró című operett híres áriáját, Zsupán dalát Sándor Árpád énekelte, Szaffi cigánylány dalát Balázs Barbara adta elő. A cigánybáró alapját Jókai Mór Szaffi című novellája képezte. A librettót Ignaz Schnitzler készítette.

A balett kar színpadra lépett: Bécsi vér - keringő, a Császár-keringő, Tere- fere gyorspolka, Tavaszi hangok- keringő, Vadászaton-című gyorspolkával. A zenekar kísérte a balett számokat.

A Kék Duna keringő, a zenekar és a balett kar fellépésével, zárta a koncertet. Ezt az egyik legnépszerűbb művet 1867-ben Párizsba bemutatták, és óriási sikert aratott. A konferansz szövegéből idézve: „Újévi hangversenyünk utolsó darabja ifjabb Johann Strauss egyik legismertebb keringője, olyan kompozíció, amely sokkal több, mint tánczene. Gyönyörű dallama, elegáns hangszerelése révén a nagy zenekari repertoárnak mára már elmaradhatatlan részévé vált, és nem csoda, hogy nyitóütemeit Johannes Brahms zeneszerző Straussné asszony legyezőjére íratta a következő szavak kíséretében: „Sajnos nem Johannes Brahms írta.”

A közönség hosszantartó vastapssal fejezte ki elismerését a rendkívüli hangverseny iránt, amely a vidámságot, a felszabadultság érzését eredményezte.

Az előadást az újévben az Operaház többször megismétli.

Csomafáy Ferenc