Szent László koponyaereklyéjének vizsgálata

A Győri Bazilika Héderváry-kápolnájában található hermában őrzött Szent László királynak tulajdonított koponyát vizsgálta meg egy kutatócsoport tavaly szeptemberben. A vizsgálatok eredményeit kedd délután Nagyváradon is ismertették.

Szent László király koponyacsontja Magyarország egyik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb mellett. Az ereklyetartót utoljára 150 éve nyitották fel. A tavalyi természettudományos és műszaki vizsgálatokra teljes titoktartás és különleges biztonsági intézkedések mellett került sor. A szeptember 22. és 25. között zajló kutatások során többek között antropológusok, műszaki szakemberek, orvosok vizsgálták meg a koponyacsontot. Az adatgyűjtés célja az volt, hogy elkészülhessen a király arcrekonstrukciója. Az ereklyevizsgálatról film és több ezer fotódokumentáció is készült.

Kutatás

A december 4-én a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében megszervezett előadáson a vizsgálatokat és a kutatást dr. Patonay Lajos PhD arc és állcsontsebész, anatómus, laborvezető (Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-, és Fejlődéstani Intézet, Alkalmazott Klinikai és Anatómiai Laboratórium), a kutatások társ-koordinátora ismertette röviden. Elmondta, hogy több mint egy évbe került, míg az összes szükséges engedélyt megkapták. Maga a koponyacsont a hermában levő belső ereklyetartóban található, amely 150 éve érintetlen állapotban volt, legalábbis erre lehet következtetni a feltöretlen pecsét alapján. „A Győri Egyházmegyétől engedélyt kaptunk a DNS mintavételhez is, ezért a koponyacsontból eltávolítottam egy csonthengert és egy fogat. Ez a kutatás még zajlik. A 3D-s szkennelésnek köszönhetően mind a koponya, mind pedig a herma reprodukálható. A milliméter pontosságú koponyamásolaton további kutatásokat lehet majd végezni”- mondta el Patonay Lajos.

Hozzátette, hogy a koponyának hiányzik az alsó állcsontja, és összesen három fog maradt meg a felső állcsontban, ezért fogazati rekonstrukciót is végeztek, valamint a szobrászi arcrekonstrukció során az alsó állcsontot is rekonstruálták. A kutatás összegzéseként elmondta, hogy a koponya egy 50-60 év körüli férfié, több ideig földben, majd különböző ereklyetartókban tárolták és jó állapotban megmaradt. A koponyán néhány halál utáni sérülés található, valószínűleg a későbbi ereklyevételből származnak. „A hiányzó állcsont hollétéről csak sejtéseink vannak, az egyik hiányzó rész, úgy gondoljuk a nagyváradi hermában található, a másik pedig Győrben a hordozható hermában. A kutatások alapján elmondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel tényleg Szent László koponyája található az ereklyetartóban.”-tette hozzá végezetül.

Arcrekonstrukció

A továbbiakban a kutatásban résztvevő győri, szegedi és budapesti szakemberek ismertették saját területeiken végzett vizsgálatok menetét és annak eredményeit. Kozma István gépészmérnök a király hermájának műszaki vizsgálatát, a koponya digitális rekonstrukcióját mutatta be, valamint azt, hogy milyen technikákkal lehet virtuálisan megjeleníthetővé tenni mind a hermát, mind a koponyát. Dr. habil. Pálfi György PhD antropológus, a kutatás társ-koordinátora, valamint dr. Molnár Erika PhD antropológus Szent László király koponyájának antropológiai vizsgálatairól beszéltek, amelyek során megállapították a halálozási életkort, a nemet, az alaki jellemzőket, a halál utáni sérüléseket, esetleges elváltozásokat.

Dr. Pohárnok László radiológus a koponyáról készített röntgen- és CT-felvételeket mutatta be, míg dr. Pap Ildikó PhD és dr. Kustár Ágnes Phd antropológusok Szent László király szobrászi arcrekonstrukciójáról tartottak előadást. Elmondták: ahhoz, hogy a király arcrekonstrukciójáig eljussanak, meg kellett várni a többi tudományág eredményeit, valamint rengeteg körülményt figyelembe kellett venni. A bemutató végén képen megmutatták Szent László király rekonstruált arcát. Dr. habil. Kőnig Frigyes DLA, képzőművész ugyancsak az arcrekonstrukciót mutatta be, igaz ebben az esetben grafikák segítségével. Az előadások végén az érdeklődők megtekintették Nagy Károly Zsolt fotográfus által a kutatásról összeállított fotósorozatot. A közönség végezetül megtekinthette a műanyagból készült koponyareprodukciót, valamint kötetlen beszélgetés során feltehették kérdéseiket is.

Nagy Noémi