Megkezdődött az ottományi Komáromy kúria felújítása

A gyakorlati felújítás megkezdése után mintegy két és fél héttel tartott projektnyitó konferenciával pénteken formálisan is megkezdődött az ottományi Komáromy kúria renoválása."A Komáromy család, mint nevük alapján is következtethetünk, Komáromból származik. A magyar művelődéstörténet számára is ismert tagja volt Komáromy Csipkés György, debreceni lelkész-tanár, aki 1628-ban született Komáromban. Birtoka nem lévén, mikor prédikátor lett szülővárosának a nevét vette fel nemesi előnévként. (...) A lelkész-tanár fia, szintén György, immár mint anyai ágon civis-jogot örökölt polgár, megbecsült tagja lett a Debreceni polgárságnak. A későbbiekben Debrecen bírája, majd Bihar megye alispánja lett. Ügyesen gyarapítva vagyonát nemcsak debreceni házakat tudhatott magáénak, hanem birtokos lett Hajdúszováton és Tetétlenen is. Az 1600-as évek vége felé megszerezte az ottományi birtokot is, ekkor kezdte el építeni a még ma is álló kastélyt-kúriát és az azt körülvevő épületegyüttest. A Komáromy-család XIX. század második feléig lakja. (...) A II. világháború után a helyi TSZ és a napközi kapott helyet falai között. Az 1989-es fordulatot követően egyre gazdátlanabbá, gondozatlanabbá vált."

Projektindítás

Az ottományi Komáromy kúria fenti leírása az Ottomány Gyöngye csapat nevéhez fűződik, mely iskolásokból állt, és pár éve szép eredményt ért el egy internetes honismereti versenyen (erről annak idején beszámoltunk). A diákok által említett "gazdátlan és gondozatlan" állapot immár a múlté, hiszen megkezdődött az épület renoválása. Még tavaly tavasszal, amikor Ottományban faluriportot készítettem, Porsztner Sarolta, Szalacs község akkori polgármestere újságolta el, hogy egy úgynevezett HU-RO - pályázatot nyertek közösen a Gyulai Vízművel, így megvalósulhat a kúria felújítása. Az épületet senki nem kérte vissza az egykori birtokosok örökösei közül, így az önkormányzati tulajdonban van. A projekt akkor a technikai terv készítésének stádiumában volt. Azóta előrelépés történt, és a "Táj- és víztörténeti bemutató, oktató és információs házak a Körös-, Berettyó- és Ér völgyében" címet viselő projekt kézzelfoghatóvá vált. Az építkezés szeptember 3-én kezdődött meg, az elmúlt pénteken pedig megtartották a projekt úgynevezett nyitókonferenciáját.

Történelmi környezet

A konferencia a kúria udvarán kezdődött, ahol már szembetűnő változásokat láthattunk, hiszen az elmúlt napokban már munkások sürgölődnek a falakon kívül és belül egyaránt, és nem csak bontanak, de a melléképületen a tetőszerkezetet már visszafelé rakják. Az esemény résztvevőit köszöntve Horváth Béla jelenlegi polgármester úgy vélte: egy ilyen határon átnyúló projekt hivatalos megkezdésére nem is lehetett volna jobb alkalmat találni, mint éppen szeptember 21.-t, ami az Európai Együttműködés Napja volt, és először tartották meg a minap, célja pedig az európai régiók és országok határokon átnyúló együttműködésének eredményeit megünnepelni. A továbbiakban Szabó István ny.tanár, helytörténész kalauzolta a hallgatóságot az épület körül, részletesen elmagyarázva annak, illetve az azt építő család történetét. Egy összesen 14 hektáros területről van szó, a kúria a XVII. században épült, és rezidenciális ház volt, ami azt jelenti, hogy a Komáromyak Ottományból irányították szerteágazó birtokaik ügyeit. Még az 1960-as évekig is élettel teli volt a kúria és annak parkja, és nagyszerű kilátás nyílt a filagóriából az Ér Ottomány lábánál legszélesebb lápvilágára - ennek fényében Szabó István úgy vélte, a kúria megfelelő hely lesz egy, a projekt nevében is benne lévő táj- és víztörténeti bemutató ház kialakítására. Még arra is figyelmeztetett, hogy a parkot tévesen nevezik dendrológiai parknak, az arborétum!

Bemutatóház

Az esemény az ottományi kultúrházban folytatódott, ahol állófogadás után Horváth Béla polgármester elsőként Cseke Attila szenátornak adott szót. A politikus szerint nem is szükséges fejtegetni, hogy az érmelléki régiónak mennyire szüksége van infrastrukturális fejlesztésekre. Ezek, megvalósulásuk esetén, még értékesebbek, ha a helyi közösség emblematikus épületeit sikerül "megmenteni" vagy rendbehozni, mint korábban a székelyhídi Múzeumot, az érmihályfalvi Szenkovics iskolát (ma Egészségügyi Központ), vagy a margittai Kórházat. Cseke Attila a Komáromy kúria renoválást is nagy jelentőségűnek nevezte, mivel az egy ritkaságszámba menő környezetvédelmi bemutatóház lesz, falusi környezetben, történelmi épületben. A továbbiakban Bak Sándor mutatta be a Gyulai Körösök Vízügyi Igazgatóság - a közös pályázat vezető partnere - tevékenységét. Mint fogalmazott: ár- és belvízvédelemmel, vízgazdálkodással foglalkoznak elsősorban, de olyan sok tárgyi értékük összegyűlt, hogy az ilyen jellemű emlékek megőrzésére is hangsúlyt fektetnek. A támogató Bihar Megyei Tanács nevében Szabó Ödön szólalt fel, míg magát a projektet Starmüller István építész mutatta be.

Restaurálnak

Mint megtudtuk, az építkezés szeptember 3-án kezdődött, és hat hónap áll rendelkezésre a kivitelezésre, ami 2013. március 3.-t jelenti. A melléképületre új tető kerül, míg a főépületre visszakerül a használható faanyag, illetve minden, ami csak lehet, megmarad eredeti állapotában, és ami új lesz, az is korhű lesz, hiszen ez része a projektnek. Az ajtókat és ablakokat már elszállították restaurálásra - ezek, és a tető is remélhetőleg még a rossz idő beállta előtt helyére kerül, csakúgy, mint a központi fűtés, és akkor télvíz idején is lehet majd dolgozni az épületek belsejében.

Rencz Csaba