Szalacsi Napok tizenhatodik alkalommal

A hét végén zajlottak a XVI. Szalacsi Napok eseményei. A program már pénteken hajnalban megkezdődött, amikor horgászversenyre került sor, és vasárnap éjfél után ért véget, tűzijátékkal, diszkóval. Az eseményen nagy sikerrel lépett fel az ismert énekes, Nagy Feró.

A horgászverseny pénteken hajnali 6 órakor kezdődött. A versenyzők már fél hatkor elindultak a helyszínre, egy utánfutós traktor szállította őket – ellenben az eredmény kihirdetésére vasárnap estig várni kellett. Pénteken este a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Iskola két képviselője, Csuvár Dorina és Páll Tímea rövid csúszással kezdte meg a majdnem húsz dalból állt műsorátt. Egymást váltva, majd duettezve adták elő a dzsesszes vagy rockosabb, angol vagy magyar számokat – nagy sikerrel, az egyre gyűlő közönség hosszan tartó tapsa közepette. Kitűnő hangulatot varázsoltak a sokadalom számára, ezzel mintegy előkészítve a terepet az utánuk fellépő Nagy Feró számára, aki meg is érkezett időben, közvetlen hangon váltott pár szót az ismeretlen ismerősökkel, nagyon ízlett neki a juhtúró, majd igyekezett a színpadra. Nagy rutinnal, hatékonyan „vette birtokba” a közönséget, amely felemelt karral mozgott jobbra-balra az ismert dallamok ritmusára. Nem hiányozhatott közülük a „Nyolc óra munka…”, sem az „Egy a jelszónk, tartós béke…”, és a többi, mindenki által ismert Nagy Feró-nóták. Sikeresen mondta a dalokat összekötő szöveget, akár egy TV-műsor jól felkészült moderátora, számomra mégsem tűnt erőszakoltnak, nem odaillőnek egyetlen kifejezése sem. Nem akarták leengedni a színpadról, de be kellett látni, hogy ezen az estén ennyi fért a koncertbe. Jól szórakoztunk, ráadásul a forróság is csökkent az idő előrehaladtával.

Megnyitó

A szervezők nem sok pihenést engedélyeztek a falunapozóknak, hiszen reggel 9-kor a megnyitóra igyekezve láthattuk: már pattogott a labda a Lukács-farmon, a kispályás focibajnokságon. Az utóbbi években már délután tartották a falunapi megnyitót, idén ismét visszatértek a reggeli nyitányhoz. A faluszéli Dózsa kútnál, illetve lármafánál Horváth Béla polgármester köszöntötte az autóbusszal és gépkocsikkal odaérkezett megjelenteket, emlékeztetve, hogy a 16 éve állított lármafa a nemzet apadására figyelmeztet. A gondolathoz csatlakozott Nagy Zsolt református lelkész, kifejtve, hogy a lármafa napjainkban olyasmire emlékeztet, amire eleink nem is gondoltak: a nemzet maga magát sodorja a tönk szélére a nem vállalt gyerekekkel, az elvándorlással, a beolvadással. A református kórus szolgálata után Nyakó József érmihályfalvi polgármester városa, illetve az RMDSZ megyei szervezetének üdvözletét tolmácsolta, a gazdáknak esőt, az asszonyoknak szép ruhákat, a lányoknak sok kérőt, a férfiaknak vastag pénztárcát kívánva, továbbá azt, hogy mindenki találja meg a falunapon azokat a pillanatokat, melyekben örömét leli. Borsi Imre Lóránd, a megyei cserkész-szövetség elnöke úgy vélte, a falunap az az esemény, ami nem a töprengések, hanem a szórakozások ideje, része a mindannyiunkra jellemző boldogság-keresésnek. A beszédek után a hallgatóság magyar, román és RMDSZ-zászlós lovasok vezetésével gyalog indult vissza a községközpontba, út közben megállva annál a feszületnél, melynél hagyományosan elidőznek egy ének idejére.

Múltba és jövőbe nézve

A központbeli, világháborús áldozatok emlékművénél újra a polgármester köszöntötte a hallgatóságot, figyelmeztetve, hogy a szórakozás közepette az elődökre is emlékezni kell. Nagy Zsolt lelkész is hasonlóan vélekedett, megjegyezve, hogy manapság a nemtörődömséggel, a közömbösséggel állunk harcban, amihez erőt az elődök példájából meríthetünk, felnőve a feladathoz. Borsi Imre Lóránd spontán ötletként maga mellé invitálta a hallgatóság soraiból Benke Sándort, akiről nem sokkal korábban tudta meg, hogy a világháborút megharcolva a fogságot is túlélte. Nem csak az elesettek, de a túlélők is hőseink, mondta a szónok, hozzáfűzve: a szalacsiak úgy éljenek, hogy a múltba és a jövőbe is nézve tudják építeni a jelent. Az Örökzöld Asszonykórus énekelt, Csütörtöki Tamara és Kléh Zsófia szavalt a továbbiakban. A koszorúzás előtt Horváth Béla polgármester köszönte meg mindenkinek a részvételt, ugyanakkor kifejezte sajnálatát, hogy a helyi római katolikus egyházközség nem képviseltette magát. A koszorúzáskor a Polgármesteri Hivatal részéről Horváth Béla polgármester és Vida Attila alpolgármester, az iskoláéról Rácz Barna és Bokor István jelenlegi és korábbi igazgatók, a helyi RMDSZ-szervezetéről Porsztner Sarolta elnök, a református egyházközségtől Szabó Zsolt lelkész és Benke Imre gondnok, a cserkész-szövetségtől Borsi Imre Lóránd elnök és Szántó Amarilisz járult az emlékműhöz. Délben a református egyházközség dísztermében a Matyi Műhely Bábszínház adta elő a Simonyi Óbester című zenés bábjátékot, a kultúrházban pedig a majd’ két évtizeddel ezelőtt Szalacson szolgált, manapság pedig Nagyzerénden szolgáló Dénes József tiszteletes Hervadt virág szépítője című verseskötetének bemutatójára került sor.

Robikapa-verseny

Szombaton kora délután nyílt meg a Lovász Julianna tanárnő néprajzi gyűjteményét és Sófalvi István fotóművész pinceképeit tartalmazó kiállítás. Nem túl sokan voltak jelen, pedig a felhalmozott anyag, és a tanárnő magyarázata sokkal többet érdemelt volna – igaz, 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő! Délután négy órakor a robikapa gyorsulási versenyre kevés jelentkező, mindössze 4 akadt, de ők becsülettel összemérték tudásukat. Így történt, hogy a győztes 10 liter, a második 7 litert, a harmadik kettő 5–5 liter benzin gazdája lehetett. Az iskola udvarán eközben megjelent az uniós pénzek vidékfejlesztési felhasználásának segítésére alakult Leader-csoport sátra, melyben a programmal, az uniós pénzek lehívásának lehetőségeivel kapcsolatos kérdésekre kaphatott választ az érdeklődő. E program behálózza Szatmár megye 18 települését, de Bihar megyéből is egyet: Szalacsot. Tehát egy jó pályázat megszületése nyomán adott a lehetőség a megnyert támogatás mielőbbi felhasználására. A felvilágosítást Toga István programfelelős és felesége végezte.

Tánc, tánc, tánc

Hat órakor a faluközpontban megkezdődött a mazsorettek fel-, majd bevonulása a színpadra, ahol a rettenetes hőség ellenére jó másfél órás műsort mutattak be az I–IV. osztályos tanulók. A nyári „vegyesfelvágott” tartalmazott braeket, népdalt, néptáncokat megfelelő viseletben, no meg úgynevezett modern fantázia-táncot megfelelően koreografálva. Nem sokat kellett biztatni az egyre növekvő közönséget a tapsra, így egyúttal önmaga is jobban figyelt arra, ami a színpadon történik. A kicsik műsorát tarkította a közben bekapcsolódó ottományi break-csoport színes bemutatója is. Utánuk a színpadot másfél órára „lefoglalta” a helyi ifjúsági csoport, az ÉSZISZ volt végzőseinkből álló csoport. Gyönyörű menyasszonyi ruhák és vőlegényi öltönyök járták előttünk az angol valcert, majd váltottak hirtelen a legvadabb stílusú breakbe. Külön dícséret illeti az I–IV.-eseket betanító Cservid Anikó, Szabó Ágnes és Tatai Magda tanítónőket, valamint a „nagyokkal” foglalkozó Vida Erikát. Este 9 körül a kultúrotthon nagytermében megkezdődött az Örökzöld Asszonykórus által vezetett, vacsorával egybekötött nótaest, az iskola színpadán folytatódott a határozottan fiatalabbaknak való táncok bemutatója a margittai Break-tánccsoport nagy sikert arató előadásával. Közben megérkezett a kéttagú debreceni Hip-Hop Boyz csapat, amely szövegelt és breakelt egyaránt, hatalmas sikert aratva. Ehhez nagyban hozzájárult a kitűnő konferálás, a konferanszié valósággal együtt élt a színpadon lévőkkel és a közönséggel. Még a hőség is csökkent valamelyest a koncert végére, így a továbbra is szórakozni akarók rophatták a diszkózenére hajnalig.

Bokor István, Rencz Csaba