ERDON Helyi hírek

2012.04.02. 16:56

Nemzetközi munkaerőpiac és migráció

Nagyvárad- A napokban az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította Szacsvay Akadémia közgazdasági modulja keretében dr. Láng Eszter, a Debreceni Egyetem oktatója tartott előadást Nagyváradon.

Nagyvárad- A napokban az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította Szacsvay Akadémia közgazdasági modulja keretében dr. Láng Eszter, a Debreceni Egyetem oktatója tartott előadást Nagyváradon.

 

Az Ady Endre Középiskola olvasótermét zsúfolásig megtöltő idősebb és fiatalabb érdeklődőket Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd dr. Láng Eszter kandidátus, a Debreceni egyetem Közgazdaság-tudományi Karának oktatója tartott vetített képes előadást, A nemzetközi munkaerőpiac és a nemzetközi migráció aktuális kérdései címmel.

Készség, erőforrás, eszköz

Arra hívta fel a figyelmet: több mint 200 évvel ezelőtt, amikor Adam Smith és David Ricardo megalapozták a közgazdaságtant mint tudományt, és az ókori rabszolga kereskedelmet kivéve nem volt jellemző a foglalkoztatottak mobilitása, úgy határozták meg a munkaerőt, mint a munkavállalók azon képességét és tudását, melyek segítségével a rendelkezésükre álló nyersanyagok és eszközök segítségével munkát tudnak végezni. Három tényezőt jelöltek tehát meg a munkavégzés feltételeként: az emberi készséget, az erőforrást és az eszközt. A modern piacgazdaságban azonban, amikor minden áruvá válik, a munkaerő is ennek tekinthető, és a tőkével egyetemben vándorol, úgy egy adott országon belül, mint nemzetközi szinten is. Tehát az utóbbi időkben, körülbelül a 19. századtól kezdve, a munkaerő egyik legjellemzőbb tulajdonsága a mobilitás, hiszen az emberek ott szeretnének munkát találni, ahol kedvezőbbek számukra a feltételek a megélhetésük, illetve az egyéni hasznuk szempontjából. A klasszikus és neoklasszikus közgazdaságtani elmélet szerint tehát a munkaerő és a tőke oda mozog, ahol a megtérülési ráta nagyobb, azonban a valóságban ez a kiegyenlítődés nem mindig történik meg, hiszen korlátok szabályozhatják a szabad bevándorlást vagy az ideiglenes munkavállalást.

Munkaerő-áramlás

A nemzetközi munkaerő-mozgás főáramlata a fejletlen országokból a fejlett országokba irányul, de olyan esettel is találkozunk, amikor a szakképzett munkaerő mozgása asszimetrikus, például multinacionális cégek tanácsadókat, szakértőket vagy oktatókat képeznek ki afrikai leányvállalatuknál. Persze még így is sokkal jellemzőbb az agyelszívás, ami lehet hogy nem korrekt, de a közgazdaságtan nem a méltányosságról vagy az igazságról szól. A kivándoroltak a befogadó országukban értékeket termelnek, az eredményeikkel hozzájárulnak a fogadóállam teljesítményéhez és növelik a költségvetés bevételeit, ugyanakkor pedig jövedelmük nagy részét hazautalják, aminek jóléti és egyéb hatásai vannak, mert számos esetben jelentősebbek a tőzsdei tőkemozgásoknál vagy a kormány pénztámogatásainál. A professzor asszony különböző grafikonok és táblázatok segítségével részletesen ismertette a hazautalások régiók szerinti irányát, megtudtuk például, hogy ezen pénzforrások közül a legkevesebb Fekete-Afrikába, a legtöbb pedig Latin-Amerikába jut.

Hatás és visszahatás

Dr. Láng Eszter úgy fogalmazott: a fejlett országok az alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkákat végzők iránti keresletet részben a migráció révén elégítik ki, de az alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkakörök betöltésére irányuló migráció egyben komoly kihívás is az OECD-országokban. A legfőbb aggály a hosszú távú foglalkoztathatóságukkal és a befogadó országokba történő beilleszkedésükkel kapcsolatos, ezért számos OECD-országban valósítanak meg a bevándorlók számára kidolgozott ideiglenes foglalkoztatási programokat. A közgazdaságtan egyik ördögi köre azonban, hogy a válság okozta megrendült gazdaságokban romlik a foglalkoztatás és a társadalmi klíma, ez pedig negatívan hat a reálbefektetésekre és a fogyasztásra, ami visszahat a gazdaságra. Egy 2009-es statisztikai adat szerint egyébként az Európai Unió 27 tagállamában 20 millió „harmadik országbeli állampolgár” dolgozik jogszerűen, ami az össznépesség 6,4 százalékát teszi ki. Németországban 7,2 millió, Spanyolországban 5,7 millió, Nagy-Brittaniában 4 millió, Olaszországban 3,9 millió, Franciaországban pedig 3,7 millió ilyen munkavállaló él.

Ciucur Losonczi Antonius

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!