Külső jel a templom falán

Nagyvárad- Szerda délután a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a várad-szőlősi Szentháromság római katolikus plébániatemplom falára helyezte ki az épület műemlékjellegét igazoló hivatalos táblát.

A Sárközi Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő vezette Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány e héten szerdán is folytatta a nagyváradi műemlék épületek emléktáblákkal való megjelölését. Április 25-én a várad-szőlősi Bumbacului utcában található Szentháromság római katolikus templom falára helyezték ki az épület műemlék jellegét igazoló hivatalos táblát, egy már megszokottnak mondható rövid ünnepség keretében. Az egyházi ingatlan 1729-1732 között épült, majd átépítették 1750-ben, illetve a 19. század végén. Az egykori Szőllős falu barokk plébániatemplomát Csáky Imre püspök építette egy középkori gótikus templom helyén, melyet a jezsuiták már 1597 körül átépítettek. A mostani templomot 2008-ban teljesen felújították.

Élő templom

Az egybegyűlteket Delorean Gyula városi tanácsos köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmüket: Szőlős az egyik legrégebbi lakott része a mai Nagyváradnak, ennek a templomnak a helyén pedig valamikor egy gyönyörű szép középkori templom állt, melyet később átépítettek. „Tudjuk azt, hogy az RMDSZ-nek mindig érdeke volt, illetve célul tűzte ki azt, hogy a magyar emlékeket megőrizze, többek közt tábláknak a kihelyezésével is, hogy soha senki se vonhassa kétségbe azt, hogy mi építettük az adott ingatlanokat. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok ilyen épület van Váradon, én bízom benne, hogy az elkövetkezendő években még rengeteg ilyen táblaavatóra került majd sor”, fogalmazott.

Pálos István plébános, főesperes-kanonok hangsúlyozta: az emléktábla egy külső jel is, hogy magyarok élnek ebben a városnegyedben. Megjegyezte: gyermekként is, amikor búcsúünnepségekre járt, nagyon tetszett neki ez a templom kívülről és belülről is, ahhoz azonban, hogy ez az épület az elkövetkezendő ezer évben is álljon, mindig meg kell tölteni. A kőtemplom mellett ugyanis nagyon fontos az egyházban az élő templom is, mely a hívek közösségéből áll. Különben ez a negyedik templom ezen a területen, az elsőnek ugyan a nyomait nem találták, csak keresztény sírokat 1152-es érmékkel, amiből nagyjából a temetkezés időpontjára lehet következtetni. „Tehát régóta vagyunk itt, s én nagyon örülnék neki, ha még lenne egy újabb ilyen ezer év az eljövendő időben, amikor ha nem is újabb táblákat avatni, de legalább tisztelegni eljövünk ide, kívülről és belülről is, mert a templom az Isten háza és a mennyország kapuja”, mondta.

Ciucur Losonczi Antonius