Jogsi nélkül maradhatnak, akik nem fizetnek bírságot

A gépjárművezetői-engedély bevonása jó módszer lehet a közlekedési bírságok befizetési arányának növelésére, vélik a szakemberek.

A szállításügyi minisztérium honlapján (http://www.mt.ro/transparenta/2012/ianuarie/1_17%20Anexa1.pdf) közvitára bocsátották a Nemzeti közlekedésbiztonsági stratégia 2011-2020 elnevezésű dokumentációt, melyet a minisztérium munkatársai a rendőrséggel közösen dolgoztak ki azzal a céllal, hogy az elkövetkező évek során biztonságosabbá váljanak hazánk közútjai. A tervezet megalkotói szeretnék elérni, hogy a közlekedési bírságokat hazánkban is nagyobb arányban fizessék be a szabálysértők. Hazai viszonylatban a megbírságolt sofőrök 40 százaléka fizeti be a bírságot, míg az EU-s országokban ez az átlag 90 százalék. Drimus Iosif, a Szatmárnémeti Helyi Adóügyi Igazgatóság ügyvezető igazgatója elmondta, Szatmárnémetiben a közlekedési bírságok 42-45 százalékát fizetik be a sofőrök. A szabálysértők 12 százaléka a bíróságon megtámadja a bírság jogosságát, míg a fennmaradó 40 százalékot nem tudják azonosítani, mivel nem a jogosítványukban szereplő címen élnek, így a bírságot sem lehet behajtani. Ezen arány javítása érdekében lehetővé válik a közlekedési bírság helyszínen való kifizetése, illetve az ún. szabálysértési kártya (tichet de contravenţie) bevezetése, melyet a jogosítványhoz csatolnak. Ennek hiánya azt támasztja majd alá, hogy a gépjárművezető nem fizette be bírságát, így az igazoltatást végző rendőr bevonja a sofőr jogosítványát. A törvényhozó azt is szeretné, ha a bírságokat on-line rendszerben is be lehetne fizetni, ugyanakkor az írásos figyelmeztetést megszüntetik.

Ideiglenes jogosítvány

A közvitára bocsátott tervezetből kiderül, hogy a radardetektor használatát betiltanák a rendőrök, hogy az agresszív vezetési stílust kordában tartsák, ugyanakkor lehetővé válna, hogy bizonyos útszakaszokon gépjárművezetői-engedély hiányában is lehessen autót vezetni, amennyiben egy jogosítvánnyal rendelkező személy is a járműben tartózkodik, jogilag őt lehetne felelősségre vonni az autóvezető hibáiért. Az új jogszabály értelmében sofőrvizsgát csak kötelező iskolai végzettséggel (Romániaban a tíz osztály elvégzése kötelező) lehetne letenni, ugyanakkor gépjárművezetői-engedélyt már 16 éves kortól lehetne szerezni. A tervek szerint bevezetik az ideiglenes gépjárművezetői-engedélyt, amely csak Románia területén lesz érvényes. A kismotorok, robogók vezetőinek is kötelező lesz a gépjárművezetői-engedély. Közutakon nem lehet majd ATV-vel közlekedni. Szigorodik a gyorshajtásért járó büntetés is, ezen kihágás esetén hosszabb időre függesztik fel a jogosítvány érvényességét, és emelt összegű bírságra is számíthat a gyorshajtó. A következő években a tervezet értelmében bizonyos időre lezárhatóak lesznek a közutak a forgalom elől, a közlekedés menetét térfigyelő kamerákkal követik majd. Az EU-s normatíváknak megfelelően kidolgozott tervezetből kiderül, hogy az egyéni közlekedéssel szemben a tömegközlekedést támogatják majd, a közszállításban részt vevő járművek több szempontból is előnyt élveznek majd a szabályrendben. Hazánk EU-s kötelezvényt vállalt a közlekedési balesetek csökkentése érdekében, hiszen jelenleg a közúti balesetek okozta kár a Nemzeti Bruttó Össztermék (GDP) 1,5 százalékát teszik ki. A súlyos balesetek egyharmadát 18 és 25 év közötti, gyakorlatlan autóvezetők okozzák. A kihágások miatt kirótt bírságok értéke évente 450 millió lej, de ennek mindössze 40 százalékát sikerül behajtani.