Kettős átvilágítást!

A totalitárius rendszerrel együttműködők leleplezése mellett a korrupciós ügyek szereplőit is le kell leplezni – hangsúlyozta Tőkés László Európai Parlamenti képviselő.

Tőkés László EP-képviselő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kinyilvánította igényét az RMDSZ pénzügyi monopóliumának megtörésére. Mint Tőkés László fogalmazott, a szövetség 3,5 millió euró értékű támogatást kapott a román államtól, de még ezt az összeget is felemelték az idén 3,9 millió euróra. „Választási év van, valakinek szükségük lehet az RMDSZ-re, ezekkel a pénzekkel olajozzák a korrupciót” - tette hozzá Tőkés László. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozta, hogy demokratizálódik a korrupció, mindenkinek jut egy kicsi a korrupciós pénzből, és ezáltal nagyobb az emberek tűrőképessége. Tőkés László kijelentette, hogy kettős átvilágításra és elszámoltatásra van szükség, vagyis mind a romániai, mind a magyarországi illetékes intézmények le kell leplezzék a titkosszolgálatokkal együttműködőket, valamint az anyagi visszaélések, korrupciós ügyek szereplőit is. A sajtótájékoztatón kiosztott közleményből kiderül az is, hogy Tőkés László EP-képviselő felkereste Pintér Sándort, Magyarország belügyminiszterét, majd Kontrát Károly államtitkárt, együttműködésüket kérve a Magyarországra áttelepedett volt ügynökök leleplezésében. Ugyanez volna kívánatos egyes áthonosult Szekuritáte-tisztek esetében is, áll a közleményben.

Átvilágítás

A továbbiakban Antal János a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) átvilágítási kutatóbizottságának tagja számolt be arról, hogy a KREK volt az első romániai egyház, mely megkezdte az átvilágítást, melyhez később csatlakozott az unitárius és a lutheránus egyház is. Emlékeztetett arra, hogy 1998-ban minden az egyházkerületben valamilyen tisztséget vállalni akaró jelölt nyilatkozatot kellett tegyen arról, hogy együttműködött-e a titkosszolgálatokkal. Eddig mintegy 150 dossziét kértek ki a Volt Titkosszolgálatok Levéltárát Átvilágító Országos Tanácstól (CNSAS), és eddig közel hetvenet kaptak meg. A megkapott dossziékról fénymásolatokat és jegyzeteket készítenek, és az így összeálló anyagot átadják az egyházkerület átvilágítási bizottságának, mely összeveti az anyagot a nyilatkozatokkal, és ez a fórum hivatott dönteni az átvilágított egyházi személyek ügyében. Antal János elárulta, hogy a Bethlen Gábor Alaptól 800 ezer forintot kaptak az átvilágítási munka folytatására. Eddig hat egyházi személyről bizonyosodott be, hogy kollaboráns volt, viszont, mint Tőkés László hangsúlyozta, az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság által azonosított kollaboránsok esetében még mindig nem indult fegyelmi eljárás a református egyházon belül. Antal János kiemelte, hogy a CNSAS által a rendelkezésükre bocsátott dossziék is hiányosságokról árulkodnak, hiszen ezekből nem derül ki az, hogy a Szekuritáte erőszakos eszközöket alkalmazott (testi fenyítést, zsarolást, stb.) az áldozatok és a besúgásra kényszerített emberek ellen. Antal János újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy sem a római-katolikus, sem az ortodox egyház nem kívánnak ilyen formában részt venni az átvilágítási folyamatban. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye Adrian Nastase egykori miniszterelnök elítéléséről, Tőkés László azt válaszolta, hogy ez csekély, de ígéretes eredmény, hiszen, mint kifejtette, ha egy volt miniszterelnököt elítélt a romániai igazságszolgáltatás, akkor van remény arra, hogy mások is megkapják méltó büntetésüket.

Pert nyert

Végezetül Tőkés László bejelentette, hogy jogerősen pert nyert a Ghimpele de Bihor című, Nagyváradon kiadott folyóirat ellen, mely azzal rágalmazta meg őt, hogy a Szekuritáte ügynöke volt. A Bihar Megyei Törvényszék ezer lej bírságra ítélte Florin Budea főszerkesztőt és a kiadványt. „Ez az összeg csak szimbolikus, mi sokkal nagyobb kártérítést kértünk, de a bíróság indoklása szerint azért csak ekkora a büntetés, mert csak a cikk címe volt hazug. Ezt az összeget is a sajtószabadság támogatására fordítjuk majd” - jelentette ki Tőkés László, bejelentve azt is, hogy a kolozsvári székhelyű Krónika napilapban tényfeltáró riport írására vonatkozó pályázatot hirdetnek. Mint Tőkés fogalmazott, a romániai magyar sajtóból gyakorlatilag hiányoznak az ilyen jellegű cikkek, éppen ezért támogatják és bátorítják a tényfeltáró újságírást. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a romániai magyar újságírók körében is érdemes lenne átvilágítást végezni.

Pap István