A Jubileumi Rákóczi Évek zárórendezvénye

Ünnepi istentisztelet keretében tartották meg a Jubileumi Rákóczi Évek zárórendezvényét tegnap az újvárosi református templomban. Az igehirdetést követően rövid megemlékezés volt.

A Tőkés László nevével fémjelzett, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által indított rendezvénysorozat, a Jubileumi Rákóczi Évek 2003 májusában vette kezdetét és nyolc évig tartott, csakúgy, mint a II. Rákóczi Ferenc által indított szabadságharc. Ennek emlékére, és az eseménysorozat zárórendezvényének szánt ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az EP alelnöke hirdetett igét a következő ige alapján: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Ap. csel. 5. 29.). Prédikációjában elmondta: a római katolikus vallású Rákóczira való emlékezés és a közelgő reformáció emlékünnepe vajon szemben állnak-e egymással: „A két évforduló közötti ellentmondás hamar feloldódik a fejedelem hitében és cselekedeteiben, de főként Isten igéjében, hiszen ahogyan az ige is mondja, Istennek kell engedni, nem pedig az embernek”, majd így folytatta: „Kinek engedjünk? Életünk során sokszor kerülünk ilyen választás elé. Ilyenkor mérettetik meg a hitünk, meg tudunk-e maradni Isten oldalán. Ahogy Luther is mondta: itt állok, másként nem tehetek. A kommunista rendszerben nekem is el kellett döntenem, hogy melyik oldalon állok.” Továbbá elmondta, hogy Rákóczi arisztokrata származású és gazdag volt. Ebben a helyzetben kellett döntenie, hogy kurucaival tart, vagy a Habsburg udvarral, de ő a vallásüldözések közepette népe élére állt.

Emlékezés

Tőkés László hozzáfűzte, hogy Rákóczi azt az erdélyi egyházpolitikai irányt folytatta, amelyre a magyar nemzet méltán büszke, „majd Rodostón kiitta a keserű poharat, nem kísértette meg a felajánlott gazdagság, inkább vállalta a neki szánt sorsot. Bármely állapotban megmenekülhetünk Krisztussal, de egyből sem nélküle. Legyen egyedül Istené a dícsőség” – zárta igehirdetését Tőkés László. A prédikáció végeztével úrvacsoraosztásra került sor, amelyet rövid megemlékezés követett. Mostis Gergő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) elnöke köszöntötte a meghívottakat és a gyülekezetet. Sándor Lajos lelkipásztor Rákóczi Ferenc vallomásaiból olvasott fel részleteket, majd Dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma igazgatójának díszelőadása következett, Gondolatok a Rákóczi-szabadság 300. évfordulóján címmel. Tamás Edit három szempontból mutatta be a fejedelmet: őseire emlékezett, a szabadságharc eseményeire és Rákóczira, mint államépítő férfira. Kifejtette: Rákóczi Ferencnek ősei öröksége tette lehetővé, hogy elindítsa a szabadságharcot, az örökségre úgy tekintett, mint egy lehetőségre, annak lehetőségére, hogy 27 évesen a magyar nép élére álljon. Végezetül hozzátette: fontos, hogy ne csak akkor emlékezzünk a fontos dátumokra, amikor évforduló van. A megemlékezés végén Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke az elmúlt nyolc év Rákóczihoz kapcsolódó eseményeit foglalta össze.

Nagy Noémi