Titokzatos Mária-kép könnyezések

Szombat délelőtt a nagyváradi Tibor Ernő Galériában mutatták be Papp Faber Erika, Égi Édesanyánk könnyei című könyvét, melyben tizenkét, a Kárpát-medencében megtalálható könnyező Mária-képet mutat be az olvasóknak. Az Amerikában élő, de erdélyi gyökerekkel rendelkező szerző a hétvégi könyvbemutatón nem csak a kötet keletkezésének történetéről, hanem személyes családi emlékekről is beszámolt. Erdélyi örmény családból származó nagyapja, vagy vajdahunyadi születésű édesanyja, valamint gyermekkori emlékei is mind Erdélyhez kötik. „Erdélyinek érzem magam, s ahányszor itt járok mindig otthon érzem magam” - mondta. A könyvben a kárpát-medencei Mária-kép könnyezésekről ír és a szöveges ismertetés mellett nagyon gazdag képanyaggal is bemutatja ezeket a ma már fontos katolikus kegyhelyeket.

Mária országa

A legkorábbi könnyezést 1663-ban jegyezték fel a magyar nyelvterületen. Összesen tizenkét képet tisztelnek könnyezőként, de ezek közül csak tizenegyről talált hiteles feljegyzést, magyarázta Papp Faber Erika. A tizenkét festmény közül öt görög-katolikus, a többi római-katolikus templomban van, mindegyik más és egyedülálló. A leghosszabban könnyező Mária-kép Gyergyószentmiklóson található. Mindegyik képnek viszontagságos sorsa volt, sok esetben elszállították a könnyezés helyszínéről és egy másolattal helyettesítették őket. Érdekes, hogy a máriapócsi kép esetében, miután az eredeti könnyező képet Bécsbe vitték és helyébe másolatot küldtek, a másolat is könnyezni kezdett, ráadásul nem egyszer, hanem kétszer is: 1715-ben és 1905-ben. Miért könnyeztek ezek a képek és miért pont Magyarországon?- hangzott el a kérdés. Sokan összefüggésbe hozzák a képek könnyezését a történelmi eseményekkel, de más feltételezések is vannak. A könyvbemutatón levetítették egyébként a könnyezések helyszínein készült fényképeket is.

Mészáros Tímea