Mobilitás és státusz a társadalomban

Társadalmi szerkezet, rétegződés, mobilitás címmel Kolosi Tamás szociológus, a Társadalomkutatási Intézet alapítója és elnöke tartott előadást péntek délután a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók termében. A Janus Pannonius Szakkollégium második rendezvényén a főleg egyetemi hallgatókból álló közönséget Győrbíró András egyetemi tanár köszöntötte, külön megemlítve a jelen lévő rektort, a dékánt és a tanszékvezetőket. Az előadó azzal kezdte meg a téma felvezetését, hogy több ezer éve foglalkoztatja az emberiséget a társadalom felépítése, mégis tudományos kérdéssé csak a 19. században vált. A 20. századra két nagy iskola hipotézise határozta meg a társadalomról való gondolkodást: a konfliktuselmélet, illetve a funkcionalista elmélet. Csak a 70-80-as években szorult vissza a két elmélet dominanciája és ebben a magyar szociológusoknak is szerepük volt, akik megpróbálták újrafogalmazni a társadalom szerkezetét. Az ideológiai vita helyett a szociológusok a konkrét társadalmi helyzetek okait és összefüggéseit elemezték és ezeket modellezték.

Meritokrácia

A kutatások rávilágította arra, hogy a rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a társadalom felépítésének a szerkezetét, így például azt is, hogy ki hol áll a társadalom ranglistáján. Az előadó felhívta arra is a figyelmet, hogy ma már a legerőteljesebb befolyásoló tényező, mely kijelöli az egyén társadalomban betöltött helyét, az az iskolai végzettség. A mobilitás és a rétegződés korai statisztikai vizsgálását Peter Blau és Otis Duncan szerzőpáros munkássága alapozta meg, akik a meritokrácia kérdésével foglalkoztak. Eszerint a státusz megszerzésében és megőrzésében egyedül az egyéni képességek, teljesítmények, motivációk játszanak szerepet. Kolosi Tamás végül azzal zárta előadását, hogy a mobilitásban még van egy olyan tényező, mely szociológiailag nem mérhető, azonban meghatározó szereppel bír, és ez nem más, mint a szerencse.

Mészáros Tímea