Bőven van megoldandó feladat

A magyar és román sajtó munkatársainak tartott sajtótájékoztatón Toró T. Tibor ügyvezető elnök elmondta: Az EMNT területi elnökeinek volt a tanácskozása. Elsősorban kiértékelték az EMNT Demográfiai központjainak a tevékenységét, kiemelten a Kedvezményes Honosítási törvényt.  Értékelték azt a segítséget, amit az EMNT nyújtott a program minél akadálytalanabb lebonyolításában. Megtárgyalták, ezt a programot hogyan lehet minél akadálytalanabbul lebonyolítani. De ugyanakkor felmérték azt a kapacitást, mellyel jelenleg az EMNT rendelkezik. Hogyan tudják mindazokat a programokat megvalósítani, melyeket a múlt év végi küldött gyűlés feladatként meghatározott.

A választmány kilenctagú kezdeményező testület kinevezéséről döntött. Ugyanakkor felvállalta azt a feladatot, hogy ellenőrizze, és számon kérje a kitűzött célok megvalósítását. A testület tagjai a következők: Toró T. Tibor, mint ügyvezető elnök koordinálja a tevékenységet és ezért felel is. László János Székelyföldi régió, Gergely Balázs Közép- Erdély vidéke, Orbán Mihály Partiumi régió. Pap Előd EMNT alelnöke, Zatykó Gyula a Bihar megyei szervezet egyik vezetője. Tőkés András a Maros megyei szervezet tagja. Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke és ideiglenesen Brüsszelben tartózkodó tiszteletbeli nagykövet, valamint Borbély Zsolt Attila, az EMNT jegyzője. Ez a kilenc ember alkotja a testületet, melynek feladata meghozni azokat a döntéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a kapott feladatokat véghez is vigyék.

Az eljövendőkben azt szeretnék, ha sikerülne az Erdélyi Magyar Néppártot létrehozni és bejegyezni. Ennek feltétele a törvény által elvártakat teljesíteni, ami számukra nem is oly könnyű. Mivel egy ilyen pártra szükség van, a feladatot el tudják végezni, véli Toró T. Tibor. Kiemelt figyelmet szentelnek az év végén megejtendő népszámlálásra. A kisebbségi sorban élő nemzeti közösség számára ez a fontos esemény fokozottabb figyelmet követel, mert konkrét jogok is kötődnek a számarányokhoz. Ezért a választmány egy munkacsoport létrehozása mellett döntött melynek vezetője Demeter Szilárd. Abban is döntöttek, hogy a népszámlálást ne lehessen pártpolitikai csatározás témájává tenni.

Ennek értelmében kezdeményezik a kapcsolatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, amely hasonló testületet működtet. Egyesítsék az erőket, és próbálják meg kikapcsolni a különböző pártok közötti csatározásokból ezt az ügyet. Itt számítanak a Történelmi Egyházaknak az önzetlen segítségére, valamint minden olyan civil szervezetre, amely megértve az esemény fontosságát, befolyást gyakorolhat az országban magyarnak érző emberek átgondolt magatartására. A Demokrácia központok is komoly támogatást adhatnak az ügynek. A végső cél, az országban élő magyarság tudatosan vállalja azt, ami számára jó is lehet.

Második nagy probléma a honosítás kérdése. Már a Demokrácia központok létesítése körül felmerült, minél több Kárpát medencei magyar éljen ezzel a lehetőséggel. Ezért nagyon fontos a pontos, megbízható tájékoztatás. A Demokrácia központok munkatársai pontos, a folyamatokkal lépést tartó képet tudnak adni. Az oktatási törvény a magyarság számára, tartalma következtében, kiemelt fontosságú. Toró T. Tibor azt sajnálta, miért nem 12 évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ hasonló politikai helyzetben volt, jött létre.

Amint az ügyvezető elnök elmondta, ez a törvény nyelvi oktatási jogokat és bizonyos bánásmódot, fogalmaz meg. A kisebbségek nyelvén történő oktatásban sajnos az oktatási autonómiát nem biztosítja. Legfeljebb a tömb magyar vidéken lehet mondani, nagyobb önállóságot kaptak az oktatási intézmények azáltal, hogy az igazgatók kinevezése az önkormányzatokra van bízva. Nagyobb szabadságot kap az intézmény vezetésében az igazgató. De a beiskolázási számok meghatározása, milyen osztályokat kell beindítani, milyen tankönyvekből tanulnak, és milyen tanterv szerint tanítanak, ezek mind a Minisztériumtól függnek. Nekünk javaslati jogunk lehet, de döntési jogunk NINCS! Az összes hivatalos okmányt románul kell elkészíteni, még akkor is, ha a tanuló magyar tannyelvű iskolába jár.

Aki emlékszik 2003-ra, amikor az alkotmánymódosításnak a vitája folyt, akkor belekerült az a cikkely, mely szerint a felekezeti oktatás alkotmányos jogot kap. 8 éven keresztül alkotmányos mulasztást követett el az ország és a parlament, nem fogadván el a tanügyi törvényt. Mert egy olyan cikkellyel oldották meg, hogy összevonták a magán és felekezeti oktatást. De kaptak egy olyan jelzést is, mely azt mondta, a résztvevő intézmények működési rendjét az alapító egyház illetve a minisztérium munkatárasaiból álló vegyes bizottság ki fogja dolgozni. Magyarán lefagyasztották a rendszert. A mostani törvényben egy paragrafus rendezi a kisebbségek nyelvén történő felsőoktatást. Ebben elmondja, kisebbségekhez tartozó személyek, anyanyelvükön hogyan tanulhatnak a felsőoktatásban. Lehet karokat létrehozni. Multikulturális egyetemeken lehet magyar vonalon tanulni. Toró T. Tibor ezt úgy értelmezi, ettől kezdve önálló állami magyar egyetemet nem, lehet létrehozni. A finanszírozás kérdése.

Két évvel ezelőtt annak is örültünk, hogy a Román és Magyar kormány együttes ülésén nyilatkozatot írt alá, hogyan fogják támogatni a Sapientia- EMTE és Partiumi Keresztény Egyetemet, paritásos alapon. Amennyit ad a magyar állam, annyit tesz melléje a román állam is. A Partiumi Keresztény Egyetem megkapta az akkreditálást. A Sapientia- EMTE akkreditálása a kormány fiókjában pihen elég rég óta.  A parlamentnek nem volt ideje ezzel foglalkozni, de a kormánynak sem. A lényeg az lenne, hogy mindkét intézmény állami támogatást kapjon.

Csomafáy Ferenc