Értünk könnyezik Szűzmária

A Préposti Széktemplomban összegyűlt szép számú érdeklődőt Fejes Anzelm premontrei apát köszöntötte. Örömének adott hangot a tömeg láttán, megjegyezve: az utóbbi napokban "kis Radnává" alakult az Úri utcai templom, sok külföldi is betért is a szent hajlékba, akik imádkoztak, s természetesen búcsút nyertek. Külön megtiszteltetés a premontreiek számára, hogy Bátor Botond, a pálos rend tartományfőnöke is eljött egy kisebb csoporttal, és miseáldozatot mutatott be.

A szerdai délutáni szentmisén Szent Lukács könyvéből szólt az evangélium, az ünnepi szónok Gyenge Béla nagyszalontai kanonok-plébános volt. Szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet: szeptember az egyik legtermékenyebb az év azon hónapjai közül, melyekben megemlékezünk a Boldogságos Szűzanya különleges tiszteletéről. Krisztus életével kapcsolatban, ami történt vele a születésétől a feltámadásáig, mindent tudni lehet, így mi, keresztények, szinte percről-percre meg tudnánk ezeket ünnepelni. Azonban dolgoznunk is kell, ezért csak lélekben és a szívünkkel tesszük, őrá gondolva, imádkozva és meditálva. A Fájdalmas Szűzanya ünnepe Mária felmagasztalt anyai fájdalmáról való megemlékezés. Hét fájdalmat ismerünk, négyről a Szentírás, háromról pedig a szent hagyományok tesznek említést. Ezekből kitünik, hogy Mária Jézussal egységben úgy viselte a szenvedést, hogy nem vádolta ezért az Istent. A gyötrelmet ugyanis át lehet élni hívő és hitetlen módon is. Mindig odafigyelve a Szűzanyára, arra, hogy ő miként tűrte a fájdalmakat vagy örökké elégedetlenkedve, mindenért az Istent vádolva.

Bogdánffy-zászló

A Máriát megörökítő egyes szobrok értünk könnyeznek, mindazokért, akik sokszor nem vagyunk hajlandóak Szent Fia tanításait követni, figyelmeztetett a tisztelendő. A szent eseményeket ugyanis szívünkben kell hordozzuk akkor is, ha lenéznek, kifiguráznak vagy bántanak ezért bennünket. Arra gondoljunk ilyenkor: a hitünkért szenvedni kitüntetés, és akkor is fontos imádkozni, jót tenni és szépen beszélni, ha megaláznak érte. A Szűzanya példát mutat nekünk, megtanulhatjuk tőle, hogy miként lehet a lelki gyötrelmeket kibírni.

A szentáldozás után a prépost átvette Lőrincz Ottó kerületi esperestől és Pálos István várad-szőlősi plébános-kanonoktól a Bogdánffy-vándorzászlót, majd a vértanú püspökkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg az ünneplőkkel. A szentmise a pápai himnusszal és nemzeti imánkkal zárult.

Ciucur Losonczi Antonius