ERDON Helyi hírek

2010.09.04. 22:58

Emlékezetes előadások a konferencián

<p>Nagyv&#225;rad - A Partiumi Honismereti Konferencia<br /> m&#225;sodik napj&#225;n, d&#233;lel&#337;tt<br /> Kup&#225;n &#193;rp&#225;d, Vajda S&#225;ndor<br /> &#233;s Ciorba Ter&#233;z tartottak<br /> el&#337;ad&#225;st. Jeles t&#246;rt&#233;nelmi<br /> szem&#233;lyis&#233;gekr&#337;l esett sz&#243; az<br /> eml&#233;kezetes el&#337;ad&#225;sok<br /> keret&#233;ben.&#160;</p>

Szombat délelőtt Kupán

Árpád nagyváradi

történész előadása

indította a tizenhatodik Partiumi Honismereti

Konferencia második napját. A legnagyobb

magyar bihari napjai című

előadásában Széchenyi

István Biharországban töltött

napjait elevenítette fel az előadó

segítségül hívva a fennmaradt

naplójegyzeteket. 1820-ban a

katonáskodó Széchenyi a

Hessen-Homburg huszárezredbe helyezteti

át magát, így kerül

Debrecenbe, majd Bihardiószegre, a

nagyközségben

állomásozó katonákhoz

csatlakozva. Naplója szerint három

és fél óra alatt tette meg

Debrecen és Diószeg közötti

távot, lóháton. Az

előadásból kiderült, hogy

Széchenyi itt főleg az irodalomnak

szentelte magát, ugyanakkor sokat utazott.

Lóháton, lovas kocsival, illetve gyalog

bejárta az egész vidéket, majd

erdélyi útnak indult Wesselényi

Miklóssal. Még 1823-ban egy rövid

ideig visszatér Bihardiószegre,

mígnem egy újabb európai

utazás után bekapcsolódik a

politikába.  

Jeles történelmi

személyiségek

 Ezt követően egy másik

érdekes előadás következett a

borosjenői Vajda Sándor

előadásában. A szabadságharc

zárófejezetének színhelye

és háziasszonya című

értekezésben az előadó Bohus

családról, illetve Bohus

Szögyény Antóniáról

emlékezett meg, aki a női

emancipációt szolgálta

sokrétű

tevékenységével. Ő

alapította az Uri Női Egyletet, de emellett

számos óvoda, iskola,

árvaház alapítása is a

nevéhez köthető. A Bohus család

világosi kastélya, ahol a világosi

fegyverletétel megadási

okmányát is aláírták

a mai napig is áll. Kertjében 1908-ban

állítottak szobrot

Antóniának. A szombat

délelőtti utolsó előadó

az érsemjéni Ciorba

Teréz volt, aki Fráter

Lórándról tartott

előadást. Ismertette a Fráter

család származását, a

híres dalszerző gyermekkorát,

tanulmányait. A Ludovika akadémián

végzett, majd  10. huszárezredben

teljesített szolgálatot. 1906-ban 32

éves korában, mint

huszárkapitány nyugalomba vonult.

Attól fogva a nótaszerzésnek

élt, emellett pedig hangversenykörutakra

járt Európában, majd pedig az

Amerikai Egyesült Államokban.  

Megmenteni a kriptát 

Ciorba Teréz előadása

végén felhívta a figyelmet, hogy a

Fráter család egy másik jeles

tagjának, Fráter Alajos honvédnak

a sírhelye a községben

található. Kriptájának

tetejét ellopták, fontos lenne a

tetőszerkezet pótlása.

Érmellék megérdemelne egy olyan

helyet, ahol méltó módon

megemlékezhet a szabadságharc

nagyjairól, tette hozzá.

Dukrét Géza, a Partiumi

és Bánsági

Műemlékvédő és

Emlékhely Társaság elnöke az

előadáshoz kapcsolódóan

elmondta: az egyesület lépni fog az

említett kripta megőrzése

érdekében. A szombat

délelőtti program keretében

Starmüller Géza

képzőművész, muzeológus

átvehette a Fényes Elek díjat,

majd Meleg Vilmos színművész

szavalattal kedveskedett a résztvevőknek.

Végezetül a temesvári

Jancsó Árpád, aki

a szombat délelőtti program

lebonyolítását is vállalta,

néhány könyvet mutatott be.

Mészáros

Tímea        

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!