Energiatakarékos víztisztítási eljárás

 

 

Az általános tájékoztató után Vízművek igazgatója körútra hívta a sajtó munkatrásait a víztisztító állomáshoz, ahol már várta a őket Gheorghe Popa a vállalt műszaki igazgatója és Robert Judea a víztisztító állomás vezetője, hogy bemutassák nekünk a teljes víztisztítási mechanizmust. A körutat a szennyvíztölcsérnél kezdtük. A kellemetlen illatok terjengése közepette Robert Judea elmondta, hogy itt folyik be az állomásra a város összes szennyvize. A tölcsér kapacitása 2200 liter/másodperc, de jelenleg 1100 liter/másodperc szennylé érkezik a víztisztító állomásra. Az eljárás első szakasza a mechanikus tisztítás. Összesen hat rácson szűrik át a vízet, melynek során mindenféle idegen anyagot - flakonokat, textilt, autógumit, stb - elválasztanak a víztől, de még a gyufa nagyságú anyagokat is kiszűrik. A megszűrt vizet a zsír- és homokelválasztóba vezetik át, mely rendszerek megállás nélkül működiknek. A leválasztott homokot megmossák, konténerekbe teszik, majd a szemételepre szállítják, míg a leválasztott zsírt szintén összegyűjtik, azt azonban Szentandráson elégettetik, mert veszélyes hulladéknak számít. Robert Judea elárulta, hogy a víztisztító állomáson évente 800 kilogramm vegyi szennyeződést szűrnek le, ami nagyon kevésnek számít. Innen eltávolodva, az erős illatok is távolodtak tőlünk, és elérkeztünk a fő ülepítőkhöz, ahol az iszapot nyerik ki a jórészt már megtisztított vízből. A nagy kiterjedésű, kör alakú ülepítőkben lassan kavarják a vizet. Az ülepítőkben a nagyobb súlyú részek lesüllyednek a víz aljára, a kavasrással pedig az ülepítő közepére kerül az iszap, amelyet ki tudjnak vonni, a teljesen mehtisztított víz pedig az ülepítőkből visszafolyik a Sebes-Körösbe.

 

 

A kinyert iszapot medencékben tárolják, és következhet a biológiai tisztítás, melyet baktériumokkal végeznek. A parányi organizmusok oxigénigényét biztosítandó, az iszapot vízzel keverik, és e keveréket a mellékülepítőkbe juttatják, ahol ismét elválasztják egymástól a két anyagot. A vízet ismét a Sebes-Körösbe vezetik, az iszap pedig a levegősítő medencékbe kerül. A folyamat végső állomása az iszapsűrítés és iszaperjesztés, melynek nyomán biogáz keletkezik. Az így megtermelt 350 kw/óra mennyiségű energia a víztisztító állomás energiaszükségletének a felét fedezi. A tulajdonképpen műtrágyának tekinthető passzív iszapot a víztisztító állomás melletti területen terítik szét. A látogatás utolsó helyszíne a laboratórium és a vezérlőközpont volt. Végezetül megtudtuk, hogy a folyamtos modernizálásnak köszönhetően az állomáson jelenleg mintegy negyvenen dolgoznak, míg évekkel ezelőtt még körülbelül száz emberre volt szükség az állomás üzemeltetéséhez.