Nem kapnak rokkantsági nyugdíjat

A nagyváradi Ruhama Alapítvány már hetekkel ezelőtt igyekezett felvenni a kapcsolatot olyan személyekkel, akik agyvérzésen átesetteket gondoznak, illetve maguk estek át agyvérzésen. A mai találkozóra pedig az érintetteken kívül parlamenti képviselőket és szenátorokat hívtak meg. Megtudtuk: a legtöben közülük nem is jeleztek vissza, néhányan azt válaszolták, hogy esetleg eljönnek vagy ők, vagy az irodavezetőjük, de végül csupán Roxana Balaj, Ioan Mang PSD-párti szenátor irodavezetője vett részt a megbeszélésen.

Rokkantsági nyugdíj nélkül

Mint már írtunk róla, a jelenlegi törvénykezés szerint az agyvérzésen átesettek nincsenek besorolva egyetlen rokkantsági fokozatba sem, holott a legtöbben közülük részben vagy teljesen magatehetetlenné válnak, s családjuk kell gondjukat viselje. A törvénykezési hiányosság miatt az érintett személyek rokkantsági nyugdíjkérelmét rendre visszautasítják. A Ruhama Alapítvány javaslata az, hogy egészítsék ki az erre vonatkozó 762. sz. rendeletet, s a rokkant személyek kapják meg az őket megillető besorolást és a rokkantnyugdíjat.

Esetek

Miután Ana Turcaş, valamint Monica Suciu jogi tanácsadók ismertették az előzményeket, a meghívottak kaptak szót. „Három éve gondozom agyvérzésen átesett, beteg édesanyámat, emiatt otthagytam a munkahelyemet. Semmilyen segítséget nem kapunk az államtól. Többször hoztam fel Váradra autóval, az orvos kiment, hogy megvizsgálja, láthatta, hogy ellátásra szorul, és mégsem hagyta jóvá a kérelmünket. Nyugodtan ki lehet jönni hozzám, megnézhetik, hogy hogyan élek” - panaszolta az érolaszi Szilágyi Mária. Pap Lajos arról számolt be: 58 éves, magatehetetlen feleségét gondozza, csupán az a „szerencséje”, hogy a hölgy az agyvérzés okozta maradandó sérülések mellett sokizületi gyulladásban is szenved, ezért rokkantsági nyugdíjat is kap.

Egyéb javaslatok

Az említetteken kívül még két személy számolt be hasonló helyzetről. A későbbiekben további módosítási javaslataikat is ismertették az alapítvány képviselői. Az egyik arra vonatkozik: a továbbképzési tanfolyamokat anyanyelvükön is elvégezhessék az érintettek. A vonatkozó törvény ezt nem teszi lehetővé, az alapítvány munkatársai pedig több olyan esettel találkoztak, amikor roma, illetve magyar nemzetiségűeknek nyelvi nehézségek miatt gondot okozott kijárni az általuk sezrvezett átképzési tanfolyamokat.

Roxana Balaj elmondta: hasznosnak találja az alapítvány tevékenységét. „Mi elköltöztünk, nem vagyunk annyira láthatóak, nem kerülünk annyira közel az emberekhez...nagy segítség nekünk, hogy tudomást szerzünk így a problémáikról.” -tette hozzá.

Neumann Andrea