A magyar őshaza kutatóiról

A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete

meghívására Kádár

József jogász tartott

vetítéssel egybekötött

előadást a nagyváradi Ady Endre

Líceum egyik tantermében. Az

előadásra olyan sok

érdeklődő érkezett, hogy

pótszékek elhelyezésére

volt szükség. Az előadó

változatos kérdésköröket

érintett bemutatója során kezdve

Kőrösi Csoma Sándor

életének és

munkásságának, vagy

Belső-Ázsia, illetve Tibet

történelmének

bemutatásával egészen a

Kalmük Köztársaság

autonómiájáig. Mint mondta, a 18.

század végén a magyarságnak

– de ugyanúgy a románságnak

is – az a természetes igénye

merült fel, hogy minél többet

megtudjon az őseiről.

Identitáskeresés

Ezt az identitáskeresést számos

érdekes lelet tetőzte, amelyek az 1784-ben

Háromszék vármegyében

született Kőrösi Csoma Sándort

arra inspirálták, hogy útnak

induljon az Őshaza

felkutatására.Tudatosan

készült útjára, megtanulta

azon országok nyelveit, melyen áthaladt.

Bukarest felé indult, érintette

Szófiát, Krétát,

Közel-Keletet, Bejrútot, Perzsiát,

Afganisztánt stb. Több mint 40 ezer tibeti

szót gyűjtött össze

utazása során, ebből alkotta meg az

első tibeti–angol szótárt.

Célja Tibet fővárosába,

Lhászába eljutni, azonban ez nem

sikerült. Útközben

maláriát kapott, és 1842.

április 11-én meghalt. Nyughelye a

dardzsilingi európai temetőben

található, mely a magyarok egyik

jelentős zarándokhelyévé

vált.

Érdekességek

Elhangzott, hogy 1972-ben egy székely fiatal,

Jakabos Ödön is végigjárta

öt dollárral a zsebében

Kőrösi Csoma Sándor

útvonalát. Az előadó

közölte, hogy saját tudományos

kutatása során egy

érdekességet talált. Mindazok a

legendák, melyek Lhászával

kapcsolatosak – például a

városalapítás legendája

– kísértetiesen hasonlítanak

a Szent László körül kialakult

legendákhoz. Szerinte ez azzal

magyarázható, hogy annak ellenére:

Szent István a kereszténység

felvételével eltörölte a

többi ősi vallást, a magyarok

tudatában ezek megmaradtak, illetve

keresztény legendákká alakultak

át. Az alapítási legendához

Kádár József

hozzáfűzte, hogy Nagyvárad

megalapításának

története nagyon hasonlít a

Lhászáéhoz, ami arra enged

következtetni, hogy az alapításkor a

magyarok fővárosának

szánták. A bemutatót

végül a Kőrösi Csoma

Sándor követőinek

bemutatásával zárta az

előadó.

Mészáros Tímea