Éles ellentétek Érbogyoszlóban

A „Postaláda” rovatba – azaz a

nyilvánosség elé –

szánt levél hangételét

érzékeltetendő csak az első

mondatát idézzük: „Én

még életemben olyan emberrel  nem

találkoztam, aki annyira büszke legyen

saját maga butaságára, mint

Érbogyoszló polgármestere.”

A folytatásba személyeskedő

megállapításokkal,

megjegyzésekkel is találkozunk, de azzal

is vádolja Némethy

Gyöngyi Gáspár

Gyulát, hogy nem jó gazdája a

községnek. Gáspár

Gyula egyvalamiben egyetért

helyettesével: nem tudnak együtt dolgozni!

Az ellentét gyökereként

feleleveníti, hogy a tavalyi

választások után Oláh

Sádor akkori körzet RMDSZ

elnök javaslatára a megyei vezetés

megválasztásuk után, de

beiktatásuk előtt a szevezet négy

tanácsosát kizárta, így

került be a következő négy

között a tanácsba Némethy

Gyöngyi, és lett alpolgármester,

ugyancsak Oláh Sándor

támogatásával. Ennek

fényében vonta le a

következtetést: az alpolgármester a

később az

Érmellék

érdekvédelmét

zászlajára tűzve megyei

tanácsosnak választott

mezőgazdász–vállalkozó

utasításait követi, annak akar

megfelelni. Az idézett levél pedig

azért született meg most, mert ő

(mármint Gáspár Gyula) egy

hetilapban nyilatkozott az Oláh Sándor

és több helybeli között

létező földügyi

vitáról.

Mindenki a maga igazával

Az Érbogyoszlóban kialakult

bizalmatlanság lágkörére

jellemző, hogy az alpolgármester az

önkormányzati üléseken

elhangzókat

hangrögzítőre veszi. Sem

a polgármester, sem helyettese nem látja

a kiutat. Az egyik képviselőtestületi

ülésen rögzítettből az

alpolgármester nekünk is lejátszott

egy részt, melyen a polgármester

jól hallhatóan mondja:

„(Némethy Gyöngyi) sem szellemileg

sem fizikailag nem alkalmas feladata

ellátására”. (Utalva ezzel

gerincferdülésére).

Kérdésünkre Némethy

Gyöngyi elmondta, 21 évig

dolgozott a közeli

kőolajkitermelőnél sok ember

vezetőjeként, és úgy

gondolta, vezetői tapasztalatok birtokában

jó alpolgármester lesz.

Egyben egyetértenek

A funkciót azért is vállalta, mert

szerinte Gáspár Gyula a PNL

soraiból szeretett volna helyettest, ami

„nem megengedhető egy 99%-ban

magyarok lakta községben”. Az

alpolgármester úgy

értékeli, felettese diktatórikusan

intézkedik, néhány

„emberének” mindent szabad, de ezt

ő nem tűri, ezért alakult ki az

ellentét. Iratcsomót mutat, melyekben

szerinte bizonyítékok

vannak a jogtalan intézkedésekre, de

szóban is sorol eseteket. Úgy

érzi, idegrendszerét is felőrli a

kialakult állapot, melyből nem

igazán lát kiutat, és úgy

véli, mindennek az egész

község fogja kárát

látni. Gáspár Gyula egy valamiben

egyetért helyettesével: nem tudnak

együtt dolgozni! Úgy gondolja,

Némethy Gyöngyi Oláh Sándor

mezőgazdász–vállalkozó

érdekeit képviseli, az ő

utasításait hajtja végre.

Régi ellentét

Elismeri, testi hibáját említve

megsértette az alpolgármestert, de azt

egy vita hevében tette. A

feltételezést pedig, hogy PNL–s

alpolgármestert szertett volna,

értelmetlennek minősíti, tekintve

hogy a tanácsot 8 RMDSZ–es,

és csak 2 PNL–s, illetve egy PSD–s

tanácsos alkotja. Gáspár Gyula

véleménye szerint, bár az

elletétek közte és helyettese

között régebb óta

feszülnek, az idézett levél

azért éppen most fogalmazódott,

mert egy hetilapban az Oláh Sándor

és néhány falubeli

közötti állítólagos

földvitáról nyilatkozott.

Földügyekről pro és

kontra

A bogyoszlói földügyekkel kapcsolatban

Gáspár Gyula polgármester

kijelentette: normális ember ilyet nem

csinál, főleg nem úriember. Az

érintett Oláh Sándor is

egyértelműen fogalmazott: a

polgármester lázít, nem mond

igazat. Gáspár Gyula polgármester

szerint (röviden összefoglalva) ez

történt: az 1991/18–as

földtörvény azoknak is adott 50

ár földet, kiknek addig nem volt semennyi.

A bogyoszlói cigányok közü

sokan kivették állami jussukat, amit egy

kapavágás nélkül

tovább is adtak, úgynevezett

zsebszerződések

megkötésével. A tulajdoni lapokat

(titlu de proprietar) akár egy évtizeddel

később kapták meg, de az eredeti

tulajdonosok, mivel az adásvétel

után nem történt telekkönyvi

bejegyzés. Egy konkrét eset

ráébresztette a cigányokat, hogy a

már egyszer eladott földek tulajdoni

lapjáért újra lehet

pénzt kérni. A „titlukat”

felajánlották a gazdáknak, akiknek

nem volt pénzük rá, viszont

Oláh Sándornak, illetve

cégének igen, így

állítólag olyan embereknek kell

kimenni egyszer kifizetett földjükből,

akik azt már akár 10–12 éve

is munkálták.

Kinek, merre

A polgármester szerint ebből a

helyzetből csak bíróságon

keresztül lehet kilábalni, és

úgy véli, az emberek „meg

fogják védeni, ami az

övék”. (Nagyjából 4

– 6 hektárról van szó

összesen). Oláh Sándort is

megérdeztük természetesen, aki

elmondta: több, mint 1100

hektáron gazdálkodik, cége

állandóan vásárol

földeket, de csak a határ(ok)

térképeinek, a födrajzi és

telekkönyvi számok összevetése,

ellenőrzése után. Úgy

véli, pontosabb

nyílvántartása van, mint az

elöljáróságnak, és

számunkra is részletekbe menően

elemezte, kinek, hol, merre hány méter,

hány hektár. Körülbelül

160 személynek fizet haszonbért, nem csak

Bihar, de Szilágy, Máramaros, Kolozs

megyékbe, sőt, Magyarországra

és az Egyesült Államokba is. Arra a

felvetésre, hogy az elégedetlenkedő

emberek felgyújtással fenyegették

búzaföldjét, megjegyezte: 67

parcellában volt búzája,

azt hogyan lehetett volna őriztetni?

Kitalációnak

minősítette

A polgármester szavaira reagálva

kijelentette: az elöljáró

lázít, és

egyszerűen nem mond igazat. Soha nem

vett földet csak törvényesen, annak

gazdájától, és olyan eset

nincs, hogy a más által használtba

beleállt volna. Kitalációnak

minősítette, hogy ő a cigányok

kolóniájába ment volna

földvásárlási

szándékkal, és azt is, hogy az

alpolgármester az ő érdekeit

képviselné.

U.i.: Lehetőségeinkhez

mérten bemutattuk a bogyoszlói helyzetet,

megszólaltava az érintetteket.

Bizonyára mindegyik félnek lenne

még mondanivalója, lennének

érveik. Nem feladatunk, és nem is

vállalkozunk az igazság

megállapítására. Az

más fórum dolga, és a hallottak

alapján

valószínűsíthető, oda is

kerül a dolog.