2009.05.11. 09:24
Én mindig azt mondom, ami bennem volt
<p>Bihar megye - Kiss Manyi<br /> emlékkiállítás nyílt<br /> vasárnap délután a<br /> Királyhágómelléki<br /> Református Egyházkerület<br /> nagyváradi székhelyének alagsori<br /> előcsarnokában.</p>
A vasárnap délután szép
számban megjelent érdeklődő
előtt elsőként Pető Csilla
parlamenti képviselő, a váradi Kiss
Manyi kiállítás
főszervezője beszélt a tárlat
létrejöttének
körülményeiről, elárulva,
hogy a parlamenti munkálatok
szünetében Kötő Józseffel
cseverészve megtudta tőle, hogy
Kolozsváron nagysikerű Kiss Manyi
emlékkiállítást szerveztek.
„Ekkor fogant meg bennem az
elhatározás, hogy hozzuk el
Váradra is ezt a
kiállítást” - árulta
el Pető Csilla.
Tóth Tünde
színművésznő Kiss Manyi
szellemét idézte meg a „Jaj de
jó a habos sütemény”
című dal
eléneklésével, majd dr.
Kötő József
színháztörténész,
parlamenti képviselő beszélt Kiss
Manyi jelentőségéről a magyar
színháztörténetben.
Beszédében a méltató
elmondta, hogy Kiss Manyi megtanúlta azt, hogy
minden élethelyzetre meg kell találni az
egyedi megoldást, soha semmit sem szabad
sablonokkal ábrázolni. Majd
magát Kiss Manyit idézte, aki
színészi ars
poétikájáról ezt vallotta:
„én még egy sort sem olvastam a
szerepeimhez, vagy beletalálok, vagy
úgyis hiába. Azt mondom, ami bennem
volt.” Ő egész
életpályáján azt az
életérzést sugározta, amit
a hely szelleme beleplántált, utalt itt
Kötő József arra, hogy Kiss Manyi is,
mint a magyar
sazínháztörténet több
kiemelkedő alakja Kolozsváron kezdte
pályáját: „Kiss Manyi is
innen jött, a kolozsvári
színházvilágból, hiszen
1926-ban Kolozsváron kezdte
pályáját” - emelte ki
Kötő József, aki szerzett
néhány kellemetlen pillanatot is a
váradi Szigligeti társulat
jelenlévő tagjai
számára , amikor előadása
során kijelentette: „ma is ha valaki
jó színházat akar látni,
felutazik Váradról a
Vígszínházba.” Rövid
előadása végén Kötő
József hangsúlyozta, hogy ma is Kiss
Manyi szemléletre van szükség, mert
úgy ahogy a nagy színésznő, a
mai művészek is az élet
igazságát kell megszólaltatniuk a
színpadon.
Szebeni Zsuzsa, az Országos
Színháztörténeti
Intézet és Múzeum határon
túli referense a kiállítás
összeállításáról
elmondta: „Kiss Manyi nagyon vidám, de
zárkózott színésznő
volt, így magánéleti képei
alig vannak. Ezért elkezdtük a
családi fényképalbumot lapozgatni,
melynek eredményeképpen jött
létre a kiállítás és
a film anyaga, amelyben az oral history
módszerrel megörökítjük a
már fel nem lelhető dokumentumokat.”
A megnyitó beszédek után a
közönség felment az
egyházkerületi székház
nagytermébe, ahol a Szebeni Zsuzsa által
említett filmet tekintették meg.
Pap István