Zarándokút a nagy nyelvújító emlékére

A határmenti együttműködés egy

újabb ragyogó

példájaként került

nagycsütörtökön megszervezésre

első, de nem utolsó alkalommal a Kazinczy

Ferenc zarándoklat, melynek

keretében a nyelvújító

érmelléki bölcsőjétől

indulva a széphalmi sírjáig vezetett

az út. Az érmelléki

szülőfalújának

térségét egyedül Kovács

Zoltán, Érmihályfalva

polgármestere képviselte, őt

kiegészítve a nagyváradi

küldöttség első

állomása Debrecenbe esett. A

nagyváradi zarándokok csoportját

Tőkés László püspök,

Európai Parlamenti képviselő, a

zarándoklat fővédnöke,

Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar

Művelődési Céh igazgatója,

Pintér László a Pro Universitate

Partium Alapítvány elnöke, Tolnay

István a KREK tanügyi tanácsosa, Nagy

Attila, az Európai Parlamenti Iroda partiumi

főmunkatársa, valamint Meleg Vilmos

színművész,

társulatigazgató alkotta, akiket a

Megyeházban Szólláth Tibor

önkormányzati alelnök, valamint Jantyik

Zsolt, a kulturális bizottság elnöke

fogadott.

Határok felett

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés

alelnöke rövid

köszöntőjében kiemelte, hogy

örömükre szolgál a hasonló

kezdeményezéseket támogatni

határon innen és határon

túl. Tőkés László

ünnepi felszólalásában

elmondta, a mostani zarándokúttal az

együvé tartozás érzése

mellett az az egységes magyar szellemi

közeg teremtődött újjá,

amit Kazinczy Ferenc a maga idejében

„egyszemélyes

intézményként

képviselt.” Köszönetet mondott a

Magyar Írószövetségnek

és a Partiumi Magyar Művelődési

Céhnek a tartalmas, határok feletti

találkozó

megszervezéséért.

Székelyhídi Ágoston, az

Erdélyi Szövetség

örökös elnöke a Tokaji

Írótábor képviselője

annak a véleményének adott hangot,

hogy a magyar írástudók

felelősségvállalására

talán ma méginkább

szükség van, mint valaha. A

zarándokok csapata immáron a

Hajdú-Bihar megyeiekkel kiegészülve

Sátoraljaújhely felé vette az

irányt, ahol Kazinczy Ferencz tizenhat

éven át

levéltárnokként dolgozott. Itt

Szamosvölgyi Péter polgármester

röviden ismertette a város

történetét, Kazinczy

sátoraljaújhelyi

kötődéseit. Beszédet mondott

Kovács Zoltán,

Érmihályfalva polgármestere, aki

elmondta, Érmellék Újhelyhez

hasonlóan őrzi és ápolja

Kazinczy emlékét.

Levéltári látogatás

A zarándoklat résztvevői

Sátoraljaújhelyen megtekinthették

a megyeháza északi

szárnyának emeletén

található, országos

hírnevű levéltárat, ahol

Kazinczy is dolgozott. Oláh Tamás, a

levéltár igazgatójának

vezetésével

körbejárták az impozáns

termeket. Az igazgató Kazinczy

gyászhírének írásos

emléke mellett Bihar megyei

vonatkozású írásos

emlékeket is megmutatott.

„Magyarország nem ismeri

Erdélyt”

A zarándoklat fő állomása a

Sátoraljaújhelytől öt

kilométerre található

Széphalom volt, mely a Kazinczy kultusz

központjának tekinthető. Nem

véletlenül, hiszen az apró

település valóságos

zarándokhely, melyet Petőfi Sándor

szavaival élve, mindenkinek látnia kell

egyszer az életében. Petőfi

óhaját teljesítve érkeztek

a zarándokok az alig egy éve

átadott Magyar Nyelv Múzeumának

díszes épületébe, ahol

Fehér József,

múzeumigazgató köszöntötte

őket. Védnöki beszédében

Tőkés László Kazinczy Ferenc

Erdélyi levelek című

művéből idézett, melyben a

nyelvújító 1816-os erdélyi

utazásának tapasztalatait

örökítette meg. A mű

előbeszédében hangzik el a

zarándoklat kulcsmondatává

vált kijelentés, miszerint

Magyarország nem ismeri Erdélyt. Ez

1816-ban ugyanúgy érvényes volt,

mint napjainkban, és ezt jól

szemlélteti a 2004 december 5.-i

népszavazás eredménye is,

magyarázta a püspök, majd

felszólította a jelenlévőket,

hogy ismerjék meg újra Erdélyt.

Ahogy Petőfi szerint minden magyarnak meg kell

látogatnia egyszer életében

Széphalmot, úgy minden

magyarországinak is meg kell ismernie

Erdélyt.

Nyelv és

nemzetépítés

Ódor Ferenc, a

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

közgyűlés elnöke, a

zarándoklat másik védnöke

helyett Sólya Szabolcs alelnök

szólalt fel. Mint mondta, a nyelv egyszerre

múltunk és jelenünk ezért

szükség van egy múzeumra, mely a

nyelv értékeinek megőrzése

által a nemzettudatot és a nemzeti

közművelődést szolgálja.

Tolnay István, a KREK tanügyi

tanácsosa, kezében a az Erdélyi

levelek kötetével szólt az

egybegyűltekhez, melyből azt a részt

olvasta fel, amiben Kazinczy arról szól,

hogy utazása során milyen meglepő

volt az erdélyiek számára az, hogy

magyarországi létére jól

beszél magyarul, tudniillik abban a korban

Magyarországon többnyire

németül beszéltek az

értelmiségiek. Napjainkban

fordított helyzet áll fenn, tette

hozzá a tanácsos, mivel az

anyaországban csodálkoznak azon, hogy az

erdélyi magyarok magyarul beszélnek. A

továbbiakban irodalmárok kaptak

szót: Mezey Katalin költő, a Tokaji

Írótábor

kuratóriumának elnöke a

költészet napjáról és

az írói felelősségről

beszélt, Czigány György

író, szerkesztő a nyelv

zeneiségéről. Demeter Szilárd

írónak, az Európai Parlamenti

Iroda igazgatójának ünnepi szavait

Meleg Vilmos olvasta fel. Székelyhídi

Ágoston író a Magyar

Állandó Értekezlet

újbóli

összehívására

szólította fel a

jelenlévőket, mint

„önálló szellemi

személyiségeket”. Ez az

intézmény tűzheti ki célul az

egységes magyar kulturális nemzet

megújítását, tette

hozzá a közismert, egyébként

nagyváradi származású

író. A felszólalásokat

és Meleg Vilmos szavalatait követően

koszorúzásra került sor a Kazinczy

sírjánál.

Maroknyi föld

Kazinczy Ferenc széphalmi sírjának

megkoszorúzását követően

minden résztvevő egy-egy marék

földet hintett a nyelvújító

sírjára. A földet Kovács

Zoltán, Érmihályfalva

polgármestere hozta Kazinczy Ferenc

szülőfalujából,

Érsemjénből.

Alma Mater

Kazinczy Ferenc műveltségét a

Sárospataki Református

Gimnáziumban szerzi az 1769-1779

közötti időszakban, és itt adja

ki első munkáját is 1775-ben.

Fontás állomása ez tehát

életének, így a zarándokok

programjából sem maradhatott ki, ennek a

nagy múltra visszatekintő

tanintézetnek meglátogatása. Az

iskolában Hörcsik Richárd, a

bodrogparti település polgármestere

fogadta a zarándokokat az intézet egy

különleges hangulatú, festett falakkal

díszített tantermében, mely

egykoron kocsma volt. A polgármester ismertette

az intézet múltját és

jelenét. Mint mondta, a város

életében mindig is

meghatározó szereppel bírt az

iskola, melyben az oktatás és

nevelés európai színvonalon

működött, itt nyomtatták az

első magyar felsőoktatási

tankönyveket is. A diákok a mai napig nagy

tisztelettel emlékeznek meg

elődeikről, például minden

tanévet egy széphalmi

zarándoklattal kezdenek. Hörcsik

Richárd azt is elmondta, hogy Tőkés

László fontos szerepet vállalt

annak idején abban, hogy az iskola újra

kerüljön vissza az egyház

igazgatásába, ezért a

szerepvállalásért 20 évvel

ezelőtt a sárospatakiak

díszpolgárrá avatták. A

rövid látogatás

lehetőségét és a

fogadtatást a nagyváradiak nevében

Pintér László, a Pro Universitate

Partium Alapítvány elnöke

köszönte meg.

Tokaji látogatás

A Tokaji Írótábor

szervezésében a zarándoklat

résztvevői látogatást tettek

a festői szépségű Tokaj

városában is, ahol a Tokaji Ferenc

Gimnázium melletti Irodalmi Emlékparkban

megkoszorúzták Károli

Gáspár

emléktábláját, majd

Májer János polgármester

meghívására megtekintették

a nemrég átadott Paulay Ede

Színház és Kulturális

és Konferencia Központot. A

világörökség

részét képező városban

pezseg a kulturális élet, tudhattuk meg a

polgármestertől. Végül

Dévald István

szinházigazgató ismertette egy

prezentáció keretében egy

szabadtéri szinház

építésének

projektjét.