Nagysiker? hangversenyest

A műsor első felében lépett fel Gabriel Croitoru brácsán, aki egyben világhírő hegedűművész is. Lánya, a tizenkettedikes Simiona Croitoru már több díj bírtokosa, és már külföldön is sikerrel szerepelt. A két művész szólaltatta meg W. A. Mozart Esz-dúr Simfonia concertante-ját (K.364), amelyet a szerző Salzburgban komponált 1779-80-ban. Ebben a periódusban keletkezett több jelentős alkotása. A két szólista csodálatos hangszínnel mintázta meg az angyali muzsikát, sajátos bensőséggel éreztetettek rá a mű néhol drámai, vagy éppenséggel költői hangvételére. Árnyalt játékukban kiemelten a brácsa szólama tetszett, ugyanakkor a hegedűvel folytatott párbeszédben a hegedű játéka is megnyerő volt. A zenekarról folytatott párbeszédben elénk tárult a muzsika világot feledtető atmoszférája. Játékukat szünni nem akaró taps jutalmazta.

Líraiság és filozófia
A koncert második részében újra meghallgattuk a közismert VI. Patetikus szimfóniát, Csajkovszkij halhatatlan remekművét, amelyet élete alkonyán, 1893-ban komponált. Radu Popa, a Temesvári Filharmónia állandó karmestere partitúra nélkül, a művel teljesen azonosulva vezényelte a váradi filharmónikusokat. A mű filozófikus gondolatvilágát elegyítette a gazdag, melodikus tartalom líraiságával. Óvakodott attól, hogy harsányan szólaltassa meg a pátosszal telített szimfóniát. Részletekre kiterjedően, pontos beintésekkel hozta felszínre a mű tragikumot kivetítő gyászos érzelemvilágát. Nagyszerű vezénylése nyomán a zenekar jól teljesítette feladatát, akár a vonósk, akár a fúvósok játékára gondolunk. (Emlékezetes volt a fuvola szólama is.) A Beethoven Patetikus szonátájával rokon mű szépségét, benső mozgását, kifejezéstartalmát felejthetetlen tolmácsolásban hallgattuk meg.

Tuduka Oszkár