Román Tüdőgyógyászati Társaság: 2018-ban 11.340 új tüdőrák-esetet jegyeztek Romániában

2018-ban 11.340 új tüdőrák-esetet jegyeztek Romániában, a betegek csaknem kétharmada férfi, tájékoztat a Román Tüdőgyógyászati Társaság. 

A dohányzás jelenti a fő okot a tüdőrák kialakulásában, a megbetegedés kockázata pedig egyenesen arányos a cigarettázási szokásokkal: mennyi ideje és milyen gyakran dohányzik valaki, illetve mennyire szívja le mélyen a füstöt. A passzív dohányzás szintén hozzájárulhat a betegségek kialakulásához. A passzív dohányzók esetében a tüdőrák megjelenésének kockázati aránya 10% - hívja fel a figyelmet Florin Mihălţan professzor, a társaság elnöke a csütörtökön kiadott sajtóközleményben.

Hozzáteszi: az aktív dohányzók esetében pedig ez az arány még sokkal magasabb is lehet, a különböző tényezők függvényében. A dohányzás ugyanakkor kockázati tényezőnek számít más betegségek kialakulásában is, mint például szív-érrendszeri betegségek, különböző gyulladások. Azok, akik napi 20 szál cigarettánál többet szívnak el, háromszor akkora eséllyel kapnak súlyos légúti fertőzéseket (pl. tüdőgyulladást), mint a nem dohányzók, fejtette ki a szakember.

A szakemberek szerint a magzatra is káros hatással van a cigarettafüst, függetlenül attól, hogy az anya maga cigarettázik, vagy passzív dohányzó: a születendő csecsemő tüdeje alulfejlett lesz, működése elégtelen.

Korai gyerekkorban a passzív dohányzás asztma, tüdőgyulladás, gyakori légúti fertőzések kialakulását okozhatja. A statisztikai adatok szerint globális szinten 165 ezer gyermek hal meg ötödik életévének betöltése előtt a passzív dohányzás okozta légúti fertőzések miatt.

A Román Tüdőgyógyászati Társaság által végzett tanulmány szerint a fővárosi orvosi egyetemen tanuló negyedéves, dohányzó hallgatóknak 65,22%-a a dohányt részesíti előnyben, 36%-a az elektronikus cigarettákat, 3,48%-a pedig a hevített dohányt. A szocializáció a legfőbb oka a dohányzásnak a fiatalok körében - mutat rá dr. Ioana Muntean, a Marius Nasta Tüdőintézet orvosa.

www.agerpres.ro