Új parlamentet választ az Európai Unió (2. rész)

Olaszországban hetvenhárom európai mandátumra pályáznak a pártok jelöltjei a vasárnapi voksoláson, amelyet néhány olasz tartományban időközi helyhatósági választások kísérnek. A mostani voksolás belpolitikai tesztnek számít több mint egy évvel a 2013-as olasz parlamenti választások után. Európai programról keveset hallani.

A Matteo Renzi miniszterelnökkel a századik napjához közelítő római kormány és a legnagyobb kormánypárt a balközép Demokrata Párt (PD) támogatottságát méri fel a kormányzás és a megkezdett reformok folytatásához. A Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S) a római parlament után Strasbourg bevételére készül és győzelem esetén a Renzi-kormány elmozdítására. A Hajrá Olaszország (FI) a jobbközép szavazótábort akarja visszaszerezni a pártelnök Silvio Berlusconira adócsalásért kiszabott ítélet után. A felmérések a PD-nek 33, az M5S-nek 25 százalékos, a FI-nek 20 százalék alatti eredményt jósolnak.

A három párt a tavalyi olasz választásokon majdnem fej-fej mellett végzett. Az európai választás a pártpolitikus Renzi-Berlusconi és a civil mozgalmat vezető Grillo közötti leszámolás pillanatának ígérkezik. A december óta tartó európai kampány a finisben Grillóval szembeni PD-FI koalícióba váltott át.

A PD Európa-párti, a Brüsszelt és Angela Merkelt támadó M5S erősen Európa- és euró-ellenes, a FI a kettő között ingadozó kampányt folytat.

Ausztriában ugyancsak vasárnap szavaznak. Az országban élő 6,4 millió választásra jogosult 18 képviselői hely sorsáról dönthet. Ez eggyel kevesebb az eddigi mandátumok számánál.

A Market intézet egy héttel a választások előtt készült közvélemény-kutatása szoros versenyt mutat az élen: eszerint az Osztrák Szociáldemokrata Pártra (SPÖ) 23, az Osztrák Néppártra (ÖVP) 21, az Osztrák Szabadságpártra (FPÖ) 20 százalék szavazna. A liberális Zöldek és az osztrák parlamentbe csak tavaly bejutott új liberális konzervatív párt, a NEOS 16-18 százalékot remélhet.

A felmérés szerint 2009-hez képest akár hét százalékot is erősödhet az euroszkeptikus, bevándorlásellenes FPÖ. Ugyanakkor elemzők rámutatnak, hogy a pártnak nehézséget okozhat mozgósítani híveit az európai választásokra.

Nem indul a választáson a szintén euroszkeptikus párt, a Hans-Peter Martin Listája nevű tömörülés, amely legutóbb 17 százalékot ért el.

A kampányt egyrészről a gazdasági válsággal összefüggő témák, másrészről olyan szlogenek uralják, amelyek "jobb", illetve "más" Európát ígérnek és az európai politika alakításában való aktív részvétel lehetőségére mutatnak rá.

Belgiumban a szavazópolgárok szintén vasárnap járulnak az urnák elé, hogy megválasszák az ország 21 EP-képviselőjét. Az országban a legutóbbi államreform értelmében, a spórolás jegyében egyszerre, egy napon tartják a törvényhozási, a regionális és az EP-választásokat.

Miután Belgium nem nemzetállam, hanem három nemzeti kisebbség kényes politikai egyensúlyán és hatalommegosztásán alapuló egységes királyság, ezért az EP-választásokat is három választókerületben tartják; a 21 képviselőből tizenkettőt a hollandul beszélő flamandok, nyolcat a franciaajkú vallonok, és egyet a belgiumi német kisebbség választhat meg.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a flamand nacionalisták a legnépszerűbbek, akik három képviselőt küldhetnének az EP-be. Flandriában a nacionalistákat az Európai Néppárthoz tartozó Kereszténydemokrata Flamand Párt követi, amely 2 EP-képviselői helyre számíthat, a Flamand Liberálisok és Demokraták támogatottsága két mandátumra lehet elegendő, és ugyanilyen eredményre számíthat a flamand és a szövetségi kormánykoalícióban is résztvevő Másik Szocialista Párt (sp.a) és a flamand zöldpárt is.

A 8 vallon EP-mandátum közül hármat szerezhet meg a jelenlegi belga kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szocialista Párt, és két helyre tehet majd szert Strasbourgban a szintén kormányon lévő liberális Reformer Mozgalom (MR).

A kampányt belpolitikai kérdések uralják, amit viszonylag ellensúlyoz, hogy az uniós intézmények központjaként a belga főváros a gyújtópontja az európai pártok közötti versengésnek, amely leginkább a pártok által állított, az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelöltek kampányában érhető tetten. Brüsszelben érezhető leginkább az Európai Parlament által megfogalmazott kampányszlogen igazsága: ez most más, vagyis, hogy most nagyobbnak látszik a tét. A lisszaboni szerződés értelmében ugyanis már az EP, és nem az állam- és kormányfők tanácskozása választja meg az Európai Bizottság elnökét.

Hollandiában a közvélemény-kutatási előrejelzések szerint az unióellenes, egyben idegengyűlölő, szélsőjobboldali populista Geert Wilders Szabadságpártja kiválóan szerepelhet a csütörtöki választásokon, sőt, akár a legtöbb szavazatot is begyűjtheti a pártok versenyében. Ennek ellenére senki sem számít arra, hogy az ország kilépjen az EU-ból, miként azt Wilders szeretné.

Az ország 26 képviselőt juttathat az EP-be, mégpedig bejutási küszöbérték nélküli listás választási szabályok szerint.

A holland Szabadságpárt a legutóbbi "rendes" parlamenti választásokon 15,5 százalékot kapott, a 2012-ben tartott előre hozott választáson azonban már csak 10,1 százalékot. Ehhez képest a legutóbbi, 2009-es EP-választáson még 17 százalékot szereztek Wildersék. Elemzők szerint amikor nem az ország sorsát leginkább meghatározó nemzeti parlamenti választás van napirenden, hanem az Európa-politikáról kérik ki a polgárok véleményét, akkor az átlagosnál nagyobb hangsúlyt kap a "miért hagyjuk, hogy élősködjenek rajtunk" kérdésfeltevés.

Mindemellett Hollandiában mindig is nagyon magas volt az EU-tagság támogatottsága, és ez máig nem enyészett el, bár a kilencvenes évek közepe óta fokozatosan csökken.

*

"The project was co-financed by the European Union in the frame of the European Parliament s grant programme in the field of communication. The European Parliament was not involved in its preparation and is, in no case, responsible for or bound by the information or opinions expressed in the context of this project. In accordance with applicable law, the authors, interviewed people, publishers or programme broadcasters are solely responsible. The European Parliament can also not be held liable for direct or indirect damage that may result from the implementation of the project."