ERDON Bulvár

2010.01.29. 08:17

Meghalt Salinger, a Zabhegyező írója

<p>91 &#233;ves kor&#225;ban elhunyt Jerome David Salinger<br /> amerikai &#237;r&#243;, a vil&#225;gh&#237;r&#369;<br /> reg&#233;ny, a Zabhegyez&#337;, (The Catcher in the Rye)<br /> alkot&#243;ja - k&#246;z&#246;lte<br /> cs&#252;t&#246;rt&#246;k&#246;n irodalmi &#252;gyn&#246;ke,<br /> New Yorkban. Salinger az egyik legelismertebb &#233;s<br /> leghat&#225;sosabb amerikai &#237;r&#243; volt, aki<br /> az 1951-ben &#237;rt Zabhegyez&#337;vel, illetve annak<br /> h&#337;s&#233;vel, az ifj&#250; Holden Caulfield<br /> figur&#225;j&#225;val valamint m&#369;ve<br /> nyelvezet&#233;vel iskol&#225;t &#233;s kultuszt<br /> teremtett.</p>

Salinger New Yorkban született 1919. január

1-én. Salinger fiatalon a Pennsylvania

állambeli Wayne Valley Forge Military Academy

nevű katonai iskolájában járt.

Itteni élményei alapján írta

meg később a Zabhegyezőt, ami

világhírűvé tette. A New York

University-n is megfordult, de otthagyta az egyetemet, hogy

beálljon tengerésznek 1938-ban.

A szülei unszolására ment

Bécsbe, hogy az apja cégénél

tanuljon és fejlessze német és francia

tudását. Egy hónappal a hitleri

német hadsereg bevonulása, az Anschluss

előtt hagyta el Ausztriát, és hazament,

ahol a collegevillei Ursinus Collegeba iratkozott be. Ott

egy félévet végzett el, majd 1939-ben

a Columbia University-re ment, hogy irodalmat tanuljon Whit

Burnetnél, aki először közölte

lapjában Salinger egyik írását.

1942-ben behívták a hadseregbe, és

ismét harcoló katonaként

visszatért Európába, majd részt

vett a normandiai partraszállásban, valamint

a koncentrációs táborok

felszabadításában. A katonaság

idején ismerte meg Ernest Hemingwayt. A

háború idején feleségül

vett egy német nőt, akit magával vitt

Amerikába. Kapcsolatuk néhány

hónap után megromlott, elváltak,

és az asszony visszatért

Németországba.

1948-tól a New Yorker című magazinban

publikált. Az áttörés éve

1951 lett. Ekkor jelent meg a Zabhegyező, amit azonnal

betiltottak több országban és egyes

amerikai államokban

szabadszájúsága miatt. Mindez azonban

nem akadályozhatta meg a regény

világsikerét, amely Salinger további

műveinek is rangot adott. 1961-ben adta ki a Franny

and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetőt,

ácsok és Seymour: Bemutatás

című kisregényeit.

1955-ben feleségül vette Claire Douglas-t, egy

egyetemistát, aki a rajongója volt, és

a kedvéért abbahagyta tanulmányait.

Két gyermekük született, Margaret

és Matthew. 1965-ben azonban elváltak. Ez az

év, amely határkő Salinger

életében, Azóta ugyanis semmit nem

publikált, noha személye továbbra is

fontos maradt. Nem véletlen, hogy 1978-ban a

Newsweek azt közölte, hogy Salinger egy nagyobb,

második világháborús,

romantikus regény kiadására

készül, a hír azonban tévesnek

bizonyult. 1965 óta nem jelent meg semmilyen

írás tőle.

Máig nem tudni, mi okozta a befelé

fordulását, és

elvonulását a világtól. A

rejtélyt fokozta, hogy Salinger 1980-tól

kerülte a sajtót, és éktelen

haragra gerjedt, ha fényképezték vagy

filmezték. Utolsó, harmadik felesége a

nála negyven évvel fiatalabb Colleen O Neill

volt. Salinger otthonában halt meg, Cornish-ban, New

Hampshire-ben. Halálának okát,

irodalmi ügynöke, a Harold Ober Associates nem

közölte.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!