2010.01.29. 08:17
Meghalt Salinger, a Zabhegyező írója
<p>91 éves korában elhunyt Jerome David Salinger<br /> amerikai író, a világhírű<br /> regény, a Zabhegyező, (The Catcher in the Rye)<br /> alkotója - közölte<br /> csütörtökön irodalmi ügynöke,<br /> New Yorkban. Salinger az egyik legelismertebb és<br /> leghatásosabb amerikai író volt, aki<br /> az 1951-ben írt Zabhegyezővel, illetve annak<br /> hősével, az ifjú Holden Caulfield<br /> figurájával valamint műve<br /> nyelvezetével iskolát és kultuszt<br /> teremtett.</p>
Salinger New Yorkban született 1919. január
1-én. Salinger fiatalon a Pennsylvania
állambeli Wayne Valley Forge Military Academy
nevű katonai iskolájában járt.
Itteni élményei alapján írta
meg később a Zabhegyezőt, ami
világhírűvé tette. A New York
University-n is megfordult, de otthagyta az egyetemet, hogy
beálljon tengerésznek 1938-ban.
A szülei unszolására ment
Bécsbe, hogy az apja cégénél
tanuljon és fejlessze német és francia
tudását. Egy hónappal a hitleri
német hadsereg bevonulása, az Anschluss
előtt hagyta el Ausztriát, és hazament,
ahol a collegevillei Ursinus Collegeba iratkozott be. Ott
egy félévet végzett el, majd 1939-ben
a Columbia University-re ment, hogy irodalmat tanuljon Whit
Burnetnél, aki először közölte
lapjában Salinger egyik írását.
1942-ben behívták a hadseregbe, és
ismét harcoló katonaként
visszatért Európába, majd részt
vett a normandiai partraszállásban, valamint
a koncentrációs táborok
felszabadításában. A katonaság
idején ismerte meg Ernest Hemingwayt. A
háború idején feleségül
vett egy német nőt, akit magával vitt
Amerikába. Kapcsolatuk néhány
hónap után megromlott, elváltak,
és az asszony visszatért
Németországba.
1948-tól a New Yorker című magazinban
publikált. Az áttörés éve
1951 lett. Ekkor jelent meg a Zabhegyező, amit azonnal
betiltottak több országban és egyes
amerikai államokban
szabadszájúsága miatt. Mindez azonban
nem akadályozhatta meg a regény
világsikerét, amely Salinger további
műveinek is rangot adott. 1961-ben adta ki a Franny
and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetőt,
ácsok és Seymour: Bemutatás
című kisregényeit.
1955-ben feleségül vette Claire Douglas-t, egy
egyetemistát, aki a rajongója volt, és
a kedvéért abbahagyta tanulmányait.
Két gyermekük született, Margaret
és Matthew. 1965-ben azonban elváltak. Ez az
év, amely határkő Salinger
életében, Azóta ugyanis semmit nem
publikált, noha személye továbbra is
fontos maradt. Nem véletlen, hogy 1978-ban a
Newsweek azt közölte, hogy Salinger egy nagyobb,
második világháborús,
romantikus regény kiadására
készül, a hír azonban tévesnek
bizonyult. 1965 óta nem jelent meg semmilyen
írás tőle.
Máig nem tudni, mi okozta a befelé
fordulását, és
elvonulását a világtól. A
rejtélyt fokozta, hogy Salinger 1980-tól
kerülte a sajtót, és éktelen
haragra gerjedt, ha fényképezték vagy
filmezték. Utolsó, harmadik felesége a
nála negyven évvel fiatalabb Colleen O Neill
volt. Salinger otthonában halt meg, Cornish-ban, New
Hampshire-ben. Halálának okát,
irodalmi ügynöke, a Harold Ober Associates nem
közölte.