Stonehenge feltárhatja titkait

Az április 11-ig tartó régészeti feltárás során a kutatók elsősorban arra keresnek választ, hogy valójában mikor épült a történelem előtti korból származó Stonehenge. A régészeti projektet Timothy Darwill professzor, a Bournemouth Egyetem vezető Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság, a Society of Antiquaries elnöke irányítja.

Mikor és miért

A két kutató az utóbbi években kiderítette azt a 250 kilométerre lévő helyet a dél-wales-i Preseli-hegységben, ahonnan a rejtélyes építmény egyik alapanyaga – a szürkéskék homokkő (kék kő) – származhat. A továbbiakban a Preseli-hegységből származó kőmintákat a Stonehenge építményében találhatókkal hasonlítják össze. „Az ásatások révén meghatározhatjuk, hogy mikor szállították a homokkövet a Salisbury-síkságra, s bővíthetjük ismereteinket arról a társadalomról, amely ezt az ambiciózus tervet véghez vitte. Így nemcsak azt állapítjuk meg, hogy mikor építették Stonehenge-t, de azt is, hogy miért” – mondta a projekttel kapcsolatban Geoffrey Wainwright. A tudósok feltételezése szerint a szürkéskék homokköveket Kr. e. 2600 körül rakták le, majd 200 évvel később eltávolították helyükről, ám ez csupán megközelítő időmeghatározás. Az ásatások során az eredeti kék kő maradványaira bukkanhatnak, amelyeket a modern szénizotópos eljárással megvizsgálva az építés pontosabb dátumát nyerhetik. Mielőtt az óriási kőtömbök helyükre kerültek, a régészek szerint Stonehenge faépítmény lehetett, amelyet Kr. e. 3100 körül emelhettek. Timothy Darwill szerint a mostani ásatás az első alkalom arra, hogy a modern tudományos technológiák segítségével oldják meg azt a problémát, amely oly sokat foglalkoztatta a szakembereket a középkortól kezdve, azaz hogy miért volt oly fontos ez a kék kő távoli őseinknek, hogy ilyen messzeségbe voltak hajlandóak szállítani azokat.

Gyógyító varázserő?

A két kutató feltételezése szerint a távoli múltban gyógyító varázserőt tulajdonítottak ezeknek a kék köveknek. „Ez a test és a lélek gyógyulásának helye volt. A Preseli-hegységet is mágikus helynek hitték, ahogy varázserőt tulajdonítottak az onnan származó köveknek is” – emelte ki Timothy Darwill. A tudósok arra is választ kaphatnak, hogy miként szállították a köveket. Feltételezések szerint a mintegy 80 1–4 tonnás kőtömböt a Preseli-hegységben lévő lelőhelyről szárazföldön, majd a tengeren, óriási tutajokon szállították, ahonnan az Avon-folyón úsztatták az építkezés színhelyéig 4–5000 évvel ezelőtt.