Ember-állat hibrid embriók

A hibrid embriók eddig 3 napot éltek túl, de 14 nap után mindenképpen megsemmisítés a sorsuk. A vitákat kiváltó kutatási eredményt egy hónappal azelőtt jelentették be, hogy a brit parlament megkezdi vitáját a hasonló kutatások jövőjéről. A kísérletet a Newcastle-i Egyetem humángenetikai intézetének kutatói végezték John Burn vezetésével. A részben emberi, részben állati embriók három napig maradtak életben.

Gyógyászati céllal…

A hibrid embriókat úgy hozták létre, hogy emberi bőrsejtekből kiemelték azok DNS-ét, majd tehenek olyan petesejtjeibe juttatták be, melyekből előtte eltávolították az örökítő anyagot. Az állati petesejt használatát a kutatók azzal indokolták, hogy kísérleti célokra felhasználható emberi petesejtből kevés áll rendelkezésre. Az embriókból őssejtekhez kívánnak jutni, amelyekkel gyógyászati célú kutatásokat végezhetnének. Ezzel olyan betegségek gyógyításához juthatnak közelebb, mint például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. John Burn kutatásukat teljes mértékben etikusnak minősítette. A newcastle-i kísérletet az illetékes brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority) engedélyezte. Májusban kerül a brit parlament elé az új törvény, amely lehetővé tenné a hibrid embriók létrehozását. A római katolikus egyház képviselői immorálisnak tartják a kísérletet.