Saf: film egy város átalakulásáról

Az Ali Vatansever rendezésében készült Saf című török-német-román filmdráma a török társadalom aktuális problémájára reflektál. A film az Isztambulban megvalósuló városfejlesztés eredményeként bekövetkezett változásokról, az általa generált szociális gondokról, a menekültválságról szól.

A produkció címe magyar fordításban tiszta, naiv kifejezést, törökül választást is jelent. A produkciónak reális alapja van, cselekménye napjainkban Isztambul egyik kerületében, Fikirtepe-n történik. A városfejlesztés következtében az építkezési cégek a régi házakat lebontják, helyettük felhőkarcolókat, nagy üzletházakat építenek. Az ott lakóknak el kell adniuk a lakásukat, el kell hagyniuk az otthonaikat. 2012-ben 10.000 embernek kellett elhagyni az otthonát, azóta a számuk növekszik. A városban levő építkezés figyelmen kívül hagyta a szociális szempontokat, hiszen a városfejlesztési projekt főleg a szegényeket sújtja. Az üresen maradt lakásokat a szíriai migránsok foglalják el. Ilyen körülmények között munkát nehezen lehet kapni.

A rendező egy vele készült interjúban elmondta, hogy öt éve foglalkozik a városfejlesztés ügyeivel, sokat beszélgetett az emberekkel, akiket érint a probléma. Érzékelte az emberek szemléletváltozását, amit az anyagi gondok generáltak. Kérdéseket fogalmazott meg a kialakult helyzettel kapcsolatban. Hogyan ítéljük meg a másikat, a migránst? Hogyan kezeljük az „ellenségre” mutató képet, amely a társadalmat megosztja? A gazdasági nehézségek körülményei között az emberek sérülékenyebé válnak, és a hajlamosak arra, hogy „ellenség” képet alakítsanak ki.

A film főszereplői fiatal török házaspár, Kamil (Erol Afsin) és a felesége, Remziye (Saadet Isil Aksoy), akiket valós veszély fenyeget, nemsokára el kell hagyniuk otthonukat. Közben anyagi gondokkal küzdenek, mivel a férfi hosszú ideje munkanélküli. A fiatalasszony egy módos török családnál takarítónőként dolgozik. Ugyanitt tevékenykedik Ivona (Mihaela Trofimov) a család bébiszitterre. Remziye-nek a bébiszitterrel szembeni előítéletes viszonyulása mögött érezhető a munkahely elvesztésének félelme. Az anyagi nehézségek arra késztetik Kamilt, hogy „szíriai menekültként” munkát vállaljon annál az építkezési vállalatnál, amely a kerületben levő régi házakat bontja le. Buldózer-vezetőként dolgozik, és elfogadja az alacsony fizetést. A felesége azt tanácsolja, hogy viselkedjen jól, mert akkor a másik is tisztelni fogja. Valójában a férfi ellopta az egyik szír migráns munkáját. A film hitelesen érzékelteti azt a konfliktust, amely a török és a szír munkások között alakult ki a létért való küzdelemben. Kamilt a félelem, a szorongás uralja, mert fél a hatósági leleplezéstől, hiszen feketén dolgozik. Egyik alkalommal kiéleződik a viszály Kamil és a szír munkások között, azzal vádolják, hogy ellopta az egyik szírnek a munkáját. Egy adott pillanatban a férfi eltűnik. A felesége a férje keresésére indul. Bár a hatóságok igyekeznek lebeszélni a nőt, hogy egyéni nyomozásba kezdjen, mégis elindul, hogy megkeresse az eltűnt férjét. Információkat gyűjt, az igazat akarja megtudni.

A fim két síkon bontakozik ki. Filmes eszközökkel érzékelteti a 28 éves Kamil küzdelmét, bukását, másrészt Remziye-nek az igazságért folyó harcára reflektál. Szembe kell néznie a férje tettének következményeivel. A néző felvetheti a kérdést, vajon a férfinek lehetett volna más választási lehetősége? Morális szempontból miként minősíthető a tette?

A Saf című film alkotói

Rendező, forgatókönyvíró: Ali Vatansever. Operatőr: Tudor Vladimir Panduru. Hang: Alexandru Dumitru. Casting: Florentina Bratfanof. Főbb szereplők: Erol Afsin, Saadet Isil Aksoy, Mihaela Trofimov.

Ali Vatansever (1981, Isztambul) török rendező szülővárosában Ipari Formatervezés és a Film és Televízió Karon végzett, tanulmánya után a New Yorki Rochester Műszaki Intézetben mesterizett. 2003-ban kezdi filmes tevékenységét. Rövidfilmeket készített. Isztambulban él, s a városban, az országban levő változások inspiráltak a Saf című produkció történetét, amely a második nagyfilmje. A Koc Egyetem oktatója. Együttműködik a demokráciára és az önkormányzatok problémáira szakosodott civil szervezetekkel.

Erol Afsin (1989, Adana, Törökország) színész, főleg német nyelvterületen dolgozik. 18 éves korában költözött Németországba. 2011-2015 között a Folkwang Művészeti Egyetemen (Folkwang Universitat der Künste- Essen) végezte tanulmányait. 2013-2014-ben az Isztambuli Egyetem Állami Konzervatórium Színház tanszékén tanult (Erasmus). 2015-ben, tanulmánya idején, a Mustang című francia filmben szerepelt. Több nyelvet beszél, anyanyelve német, kurd, török, folyékonya beszél angolul.

Saadet Isil Aksoy (1983, Isztambul) török származású színésznő. A Bogazici Egyetem angol nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait, angolból és irodalomból diplomázott. 2006-ban a New Yorki Filmakadémián tanult. 2007-ben debütált a Yumurta (Tojás) című filmben. A magyar közönség a Szulejmán című filmsorozatból ismerheti.

Mihaela Trofimov (1973, Tulcsa) tanulmányait Bukarestben a „Luceafărul” Művészeti Akadémia Színház szakán végezte. A Brăila-i „Maria Filotti” Színház művésznője. Együttműködött a Bukaresti Nagyon Kis-Színházzal, a Nagyváradi Állami Színházzal, s még sorolhatnánk. Filmekben – Csütörtök (rendezte Hadrian Marcu, 2007), Aurora (rendezője Cristi Puiu, 2010), Dombok után (rendező- Cristian Mungiu, 2012) - is szerepelt.

A film forgatása Fikirtepe-n, az építőtelepen történt. Érdekes, hogy a tevékenység a filmezés alatt nem állt le. Az összes áthaladó teherautó valódi. Az építőtelepen állandó teherautó forgalom volt.

A filmet a 2018-as Torontói Filmfesztiválon a Discovery - szekcióban mutatták be. 2019-ben az Ankara Nemzetközi Filmfesztiválon Ali Vatansever a legjobb rendezőnek járó díjat és Saadet Isil Aksoy a legjobb színészi alakítás díját nyerte el. A rendező Palm Spring Fesztivál zsűrijének „New Voices” díját kapta.

Az urbanizáció következtében a hajdani városkép új arculatot kap. Azonban a városfejlesztésnek vesztesei is vannak, akik az esetek többségében a kisemberek köréből kerülnek ki. Felvetődhet a kérdés, ilyen körülmények között az embernek milyen választási lehetősége lehet. A film mondanivalója megérinti a nézőt, tovább gondolásra készteti.

Csomafáy Ferenc