Betekintés az európai muszlim közösség világába

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó kiadásában 2017-ben jelent meg Sayfo Omar „Allah tágas földje” című regénye. A 9. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Insomnia Kávéházban mutatták be, a szerző jelenlétében. A moderátor szerepét Gyöngyösi Csilla töltötte be.

Betekintés az európai muszlim közösség mindennapjaiba

A könyv címe a Koránból vett idézetre utal . Az angyalok az embert végítélet napján megkérdezik: „Hogyan éltetek? Jó muszlimként teljesítettétek -e Allah parancsait? ...Hiába mondjátok majd akkor, hogy gyengék és elnyomottak voltatok a Földön… „Nem volt-e elég tágas Allah földje? - kérdezik az angyalok.”… „Allah földje tágas, és várja azokat, akik félnek, hogy nem tudják jelenlegi otthonukban teljesíteni az ő akaratát.” A borító hideg színei szerencsésen utalnak a könyv tartalmára. A zöldes-kék tónusok az európai emberben felkelhetik az érdeklődést az iszlám világ sajátos megközelítésére. A borítón hatalmas épületekből álló városrész látható, amely fölött két térfigyelő drón cirkál, amiket a terror veszély miatt az emberek biztonságának szavatolása érdekében a biztonsági szervek legálisan használnák. Más szempontból a drónok használata az ember magánszféráját érinti. A borító Faniszló Ádám munkája. A könyv borítójának hátlapján olvasható Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektorának eszmefuttatása: „A menekültválság és a dzsihádista terrorakciók felerősítették az iszlámmal, mint Európától „idegen” vallással és kultúrával szembeni előítéleteket, leegyszerűsítő általánosításokat. A kölcsönös megértésre törekvés és párbeszéd helyét a félelem és az intolerancia látszik átvenni. Sayfo Omar könyve Naszim történetén, az ő és a környezete mindennapjain keresztül „belülről” láttatja az európai muszlim közösségek összetett, nehéz és ellentmondásos helyzetét, viszonyukat a hagyományaikhoz és az európai kultúrához, hozzájárulva ahhoz, hogy az olvasó a sok helyről sugallt személytelen „massza-kép” hátterében meglássa a mindennapi életet élő, vívódó, küzdő embert.”

Az integráció, az identitás problémája

A regény cselekménye egy fiktív európai ország nagy városában, a muszlimok által lakott Zónában játszódik le. A főszereplője Naszim, aki Európában született, felnőtt muszlim. A Zónában lakik. Integrációja kudarcba fulladt. A könyvbemutatón a szerzővel való eszmecsere az integráció, az identitás, a negatív fóbia, a regény műfajával kapcsolatos problémákra fókuszált. Sayfo Omar elmondta, hogy a regényben a saját személyéből ihletődött. Mint mondta, sokat gondolkodott a főszereplő személyiségén. A saját személyiséget írta le. Azonban különbözik a regény főszereplőjétől. A szerző Debrecenben, protestáns környezetben nőtt fel. Apja szír, anyja magyar. Ebben a környezetben szocializálódott.  A regény főszereplője, Naszim több generációs muszlim hátterű fiatal. A regény többi szereplője olyan típus, akikkel lehet találkozni a nyugati világ muszlimok lakta környezetében.

A moderátor megjegyezte, hogy a regénynek nincs egyetlen pozitív szereplője, akit példaként lehetne állítani más muszlim előtt. A szerző elmondta, nem volt célja, hogy pozitívan vagy negatívon mutassa a szereplőket. A kérdés sokkal összetettebb. Az integrációnak különböző szintjei vannak. A befogadó országok eltérő gazdasági, társadalmi, kulturális sajátosságokkal rendelkeznek. Mindezek a tényezők befolyásolják a bevándorlóknak a nyugati kultúrába való integrációját. Egyeseknél akadály nélkül valósul meg, másoknál akadályba ütközik. A szerző példaként említi, hogy Nagy- Britanniában érkező középosztályból származó törökök integrációja könnyebben valósult meg. Magyarországon 5-10000 muszlim él, túlnyomó részt jól integrálodnak. Nemigen gyakorolják a vallásukat. Az európai országokban élő első generáció tagjainak vallásossága helyi jellegű. A második, illetve a harmadik nemzedéknél a vallásosság elveszti vonzerőjét. Miért alakul ki a kisebbségekben a frusztráció érzése? - kérdezte a moderátor. A szerző a kisebbségek gondolkodás- érzésvilágával kapcsolatban megjegyezte: Ez az érzés abból származik, hogy az illető kisebbség tagja muszlim voltának tulajdonítja, hogy nem kedvelik, s nem azért, mert hibát követett el.

Sayfo Omar könyve, műfaját tekintve disztópia

A disztópia görög eredetű szó, elképzelt negatív utópiát jelent. „Sayfo Omar neve nem cseng ismeretlenül azok előtt, akik követik a Közel-Kelet politikai eseményeit. Ebben a könyvében, mely műfaját tekintve disztópia, a lehető legrosszabb lehetőséget vázolja fel, ami Európával történhet.  Zsigeri félelmeinket vezeti le a menekültválság kapcsán, a legrosszabb reflexeinkre számít, mindezt a szépirodalom eszköztárával és egy tudós ismereteivel.” -írja Jászberényi Sándor író, haditudósító.  Sayfo Omar az egyik szereplő, Asraf szemszögéből vázolja Európa jövőjével kapcsolatos „jóslatot”, amelyet Naszimmal folytatott beszélgetés során fejt ki. „Az öreg Asraf lassan járt. Régimódi görbe botra támaszkodva, ráérősen topogott előre, így én is teknős- módba kapcsolva araszoltam mellette. A mieinknek nyolcszáz év is kevés volt ahhoz, hogy feldolgozzák a bukást- szólalt meg minden előzmény nélkül… Láttam egy dokumentumfilmet az Iszlám Birodalomról. Masallah, matematika, csillagászat, filozófia… mi voltunk a világ közepe. Aztán viszont…- kezével lemondóan legyintett-mik lettünk azután? Gyarmat. Lábtörlő. Na, ez az, amit azóta sem tudtunk feldolgozni…Európa egyre rosszabb lesz. Ők most kezdik igazán érezni a bukást. Már ők is frusztráltak és agresszívek-figyelmeztetőleg felemelte az ujját, majd hozzátette: - és ahogy mi, ők is mindenért másokat okolnak.”

Sayfo Omar (1982, Budapest) tanulmányait az ELTE arab és politológia szakán végezte.   2016-ban az Utrechti Egyetemen szerzett PhD- fokozatot közel-keleti média és politika témában. Újságíróként, kutatóként sokat járt Közel-Keleten és Nyugat Európában muszlimok lakta helyeken. Nemzetközileg elismert Közel-Kelet szakértő. Magyarul megjelent könyvei: Közel-Kelet című riportkönyve (Magyar Ház, 2008), Allah vendégei (Geopen, 2009). Számtalan külpolitikai témájú publikációja jelent meg.

Az Allah tágas földje című regényben előforduló idegennyelvű szavak és kifejezések jegyzéke segíti az olvasóközönséget a muszlim közösség életének, mindennapjainak megértésében. Az érdeklődők számára Sayfo Omar regénye izgalmas olvasmányt jelent.

Csomafáy Ferenc