Hat nap az író életéből

2018-ban, ifj. Alexej German rendezésében készült a Dovlatov című orosz-lengyel szerb koprodukció, amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon az Ezüst Medve- díjat nyerte a kiemelkedő művészi teljesítményéért. A Berliner Morgenpost lap olvasói zsűrijének díját is megkapta

A film Szergej Dovlatov orosz íróra fókuszál. A literátor személyiségén keresztül a rendező érzékelteti a kor hangulatát, társadalmi, politikai kérdésekre is reflektál. A produkció cselekménye 1971 november első napjaiban játszódik le, Leningrádban. A zord, ködös napokon az októberi forradalom megünneplésének előkészületei zajlottak. Nem életrajzi film, hiszen a rendező az író életének csak 6 napját tárja a néző elé, az életrajzi és fikciós elemek kombinálásával. Művészi körökbe vezet el a film. Betekintést nyújt az író szociális kapcsolataiba, családi viszonyokba is. A rendező nem akarta idealizálni Dovlatovot, normális egyénnek mutatja be. A filmes eszközökkel hitelesen érzékelteti, hogy egy abszurd szabályok által uralt világban a hatalom az autentikus szellemi értékeket nem becsüli. Az írók, költők, művészek közül- mint Szergej Dovlatov, Joseph Brodszkij és mások- nem voltak hajlandók a hatalmat dicsőítő műveket alkotni. Emiatt a rendszer ellehetetlenítette ezeket az alkotókat, mivel nem publikálhattak. A film Dovlatov írásaiból és azokból a dialógosokból, eszmefuttatásokból ihletődött, amelyeket az író különböző alkalmakkal kifejtett. A beszélgetésekből kiderült, hogy ő , akárcsak az írótársai csak szamizdat lapokban közölhették írásaikat, mert kritikusan viszonyultak a rendszerhez. Ha nem a Szovjetunió Írószövetségének tagja, minden elveszett. „Nem biztos, hogy tudatosul benned, milyen bátorságra van szükség, hogy megőrizd személyiségedet” - mondta Dovlatov. „Méltóságod megtartásához bátorság kell, és egy cseppnyi őrület”. Felvetődött a kérdés, milyen lehetősége lehet egy alkotónak, ha műveiben nem dicsőíti a szovjetrendszert. Próbáltak megoldásokat keresni az alkotói túlélésre. Vagy feladja az alkotói szabadság gondolatát, vagy éli a maga tragikus életét, vagy az emigrál. Joseph Brodszkij költő sem akart a szocialista ideológiájának szellemében alkotni, végül kitoloncolták az országból.

A film érzékelteti a kritikus szellemű alkotóknak azt a tehetetlenségét, frusztrált érzelemvilágát, lelki fájdalmát, mert nem közölhették alkotásaikat, az ismeretlenségben maradtak. Érdekes a film utolsó jelenete. Dovlatovot láthatjuk, amint egy autó tetején ül, és azt hangoztatja, hogy mindennek ellenére fontos, hogy élünk.

A film alkotói

Rendező: ifj. Alexej German. Forgatókönyvet ifj. Alexej German és Yulia Tupikina jegyzi. Operatőr: Lukasz Zal. Milan Maric szerb színész (Dovlatov) hitelesen alakítja az író személyiségét. További szereplők: Danyila Kozlovszkij (David), Artur, Beschastny (Joseph Brodszkij), Helena Sujecka (Elena Dovlatov), Eva Gerr (Katya, Dovlatov lánya).

Kolozsváron a 17. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Supernova filmkategóriájában láthatta közönség.

Dovlatov Amerikában ismert íróvá vált

Szergej Dovlatov (1941, Ufa - 1990, New York) az orosz próza egyik legjelentősebb képviselője. Zsidó-örmény értelmiségi családból származik. Már gyermekkorában érdekelte az irodalom. 1944- 1978 közti időszakban Leningrádban élt. A Leningrádi Egyetem Finn szakán kezdte a tanulmányait. A másodév után kizárták az egyetemről. Aztán katonai szolgálatot teljesített. A köztörvényes bűnözőket befogadó táborban őrként dolgozott. Az átélteket „A zóna” című írásában örökítette meg. A katonaság után Tallinnben újágíróként működik. Kritikus szemlélete miatt nehézségei voltak. Mivel néhány alkotását szamizdatban közölte, nyugati lapokban is megjelentek, emiatt kizárják az Írószövetségből. Visszatért Leningrádba, ahol idegenvezetőként dolgozott, de amatőrfilmek szereplője is volt. Emberi sorsokról, különleges eseményekről érdekesen, közérthetően írt. Azonban alkotásai csak szamizdat lapokban jelentek meg. 1978-ban elhagyta az országot, 1979-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. Neves amerikai lapokban publikált. Több könyvét adták ki orosz nyelven, melyeket angolra is lefordítanak. Amerikában ismert íróvá vált. 1986-ban megkapta a PEN Klub díját. Írásait több nyelvre lefordítják, köztük magyar nyelven is olvashatók. Magyar nyelven megjelent könyvei: Puskinland/ Ezek vagyunk mi, Kompromisszum/ Külföldi nő, A zóna/A bőrönd, A kihelyezett tagozat/ Válogatott elbeszélések.

Ifj. Alexej German (1976) sikeres orosz rendező, forgatókönyvíró. 2003-ban The Last Train című produkcióval mutatkozott be a filmvilágában. A 2005-ben készült Garpastum nevű produkcióját a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. A Paper Soldier (2008) című produkcióját is díjazták a filmfesztiválon. A 2015-ben rendeztt Under Electric Clouds című alkotása a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon az Ezüst Medve -díjat kapta.

„Aki egyedül van, annak mindig igaza van.” (Szergej Dovlatov: A zóna)

Csomafáy Ferenc