Rátekintés az életükre

Bodó Márta könyv formájában megjelentette tíz beszélgetését, amely a 2012-13-as évek őszi-téli hónapjaiban a Mária Rádióban elhangzott.

Ez alkalommal, zsebbe simuló 238 oldalas könyv Nőszirom címmel jelent meg. Alcíme: Beszélgetések keresztény értelmiségi nőkkel. Maga a cím többértelmű. A könyv Bevezető fejezetében a szerző indokolta, miért jelentette meg könyv formában is: „saját tapasztalatom, beszélgetőtársaim érzékeny, őszinte megnyilatkozásai arra sarkalltak, hogy beszélgetéseink teljes anyagát a tágabb olvasóközönség elé tárjam, ösztönözve és segítve nőtársainkat önmaguk, teljes valójuk vállalásának és közösség szolgálatába állításának „merészségére”, ugyanakkor férfitársainknak is felkínálva a női perspektíva és tapasztalat gazdagságát.” Maga a szerző távolról sem kezdő a pályán. Tanulmányait a Babeș- Bolyai Tudományegyetem magyar- angol szakán végezte. A teológia, a pasztorálpszichológia, PR, kommunikáció területén képezte tovább magát. A Vasárnap című katolikus hetilap és a Keresztény Szó kulturális havilap főszerkesztője. Irodalom- és színházkritikus. A Nőszirom című könyve 10 keresztény értelmiségi nővel készített interjút tartalmazza (Gábor Csilla, Sabău- Trifu Cristina, Ferenczi Enikő, Petrőczi Éva, Tornay Krisztina Petra, Csiszár Klára, Bereczki Silvia, Kertész Marika, Buzogány Emese és Zamfir Korinna). „Egyesek apácák, mások protestáns lelkészek. Egyesek családosak, anyák, mások teljesen a vallásos ideálok és Isten szolgálatának szentelték magukat. Egyesek laikus környezetben tevékenykednek, mint tanárok vagy művészek, mások kórházakban képviselik az egyházat. Közös nevezőjük az, hogy mindegyiküknek pontos fogalma van a nő különleges hivatásáról, és igyekeznek úgy összehangolni munkájukat a vallásosság követelményeivel, hogy nőiségük díszére és teljességére váljon annak, s egyszerre fejlődjenek szakmailag és lelkileg.”

A marosvásárhelyi Lector kiadó gondozásában, 2016-ban megjelent Nőszirom című könyvborítóján Györkös Mányi Albert: Lányok tánca című festménye látható (László Miklós felvétele), a borítóterv Szőcs Zsolt munkája. A szerző a Mária Rádió számára készített interjúkban arra reflektál, hogy mi van az ima mögött. Ki, miért imádkozik? Másrészt már gyermekkorában foglalkoztatta a nők szerepválasztása. Érzése szerint a nők több szinten helytállnak. Izgalmas, megtisztelő érzést jelentett az interjúk készítése, amelynek alanyai „lelkük mélyére” engedtek be- mondta Bodó Márta a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott könyvbemutatón, ahol a moderátor szerepét dr. Egyed Emese irodalomtörténész, költő töltötte be. A szerző felekezeti könyvnek tartja a Nőszirom című interjú-kötetét. A kereszténység lényege, hogy harmóniát találjunk önmagunkban és a környezetünkben. A sokszínűséget és harmóniát akarta megjeleníteni. A rendkívül olvasmányos könyvet olvasva, betekintést nyerhetünk az interjúalanyok életébe, világába, megismerhetjük, miként viszonyulnak a kihívásokhoz.

Rátekintés az életükre

A teológus nem az egyház ellensége csak azért, mert gondolkodik, vagy akár kritikusan gondolkodik. Kritikus gondolkodáson nem azt értem, hogy bírál, hanem a kritikai reflexiót behozza az egyházba és a vallási kérdésekbe -vallja Zamfir Korinna.

Ferenczi Enikő kórházlelkész, mentálhigiénés szakember szerint: A legnehezebb színjáték a kórházban az, amikor a beteg tudja, hogy gyógyíthatatlan, hozzátartozóik is tudják, de nem beszélnek erről. Ezért is nagyon fontos, mi történik a betegágynál. Mi hangzik el? Érdekesen fogalmazza meg, miként viszonyuljon az egyén a megalázáshoz. „Amikor megaláznak, lehet azt nézni, hogy a másikban milyen érzés vagy gondolat van, mit sugall ő feléd, mert nem feltétlenül veled van baja. Engem szidnak, vagy velem viselkednek csúnyán, de nem biztos, hogy az nekem szól. Inkább annak az embernek a lelkivilágával, gondolkodásával van baj, probléma.”

Zamfir Korinna egyetemi előadó tanár a BBTE Római Katolikus Teológia Karán. Többek közt arról kérdezte a szerző, hogy számára a katolicizmus mennyire nemzetfüggő, vagy mennyire egyetemes. „Számomra az, hogy katolikus, eleve és alapvetően azt jelenti, hogy egyetemes, ezért érzem jól magam a katolikus egyházban, katolikusként.”

Figyelemre méltó az a mód, ahogyan a szerző felteszi kérdései csokrát. Az esetek többségében egyszerre tesz fel több kérdést. Majd rendre megkapja a válaszokat. A Nőszirom című könyv legnagyobb erényének a magyar nyelvű felsőfokú vallásoktatás kiépítését leíró részét tartom.

Érdemes elolvasni a könyvet, és levonni a megfelelő tanulságokat.

Csomafáy Ferenc