Címszerepben

A Kolozsvári Magyar Opera társulata nagy sikerrel mutatta be Mágnás Miska című operettet, amelyben a címszerepet Rétyi Zsombor alakította. Az előadást követően megegyeztünk, interjút készítek a fiatal művésszel.

Rétyi Zsombor (1988- Sepsiszentgyörgy) szülővárosában, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban végezte középiskolai tanulmányait. 12 évig hegedült. Az iskolai kórusának tagjaként megszerette az éneklést. Három barátjával kórusműveket énekeltek a templomban, a különböző rendezvényeken. Kolozsváron, a BBTE Református Tanárképző Karának Zenepedagógiai Tanszékén végzett, azután mesterizett. Az egyetemi kórus tagjaként énekelt. Mint mondta, megszerette az énekkari fellépéseket. A Kolozsvári Magyar Opera által meghirdetett énekkarban való felvételire jelentkezett, és az első próbálkozással sikerült. 2010 óta a Kolozsvári Magyar Opera énekkarának tagja. Minden műfajban kipróbálta magát, karakterszerepeket játszott. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány szerepalakítását: Max (Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő), filiszteus hírnök (Camille Saint- Saens: Sámson és Delila), Pontio Pilato (R. Wagner: Szerelmi tilalom), Demeter (Selmeczi György: Bizánc), Ruiz (G. Verdi: A trubadúr).

Első címszerepben

Előzőleg Kirkosa Juliánál tanult énekelni. Véleménye szerint nem kimondottan opera beállítottságú. Szirmai Albert Mágnás Miska című operettben Réthy Zsombor a címszerepet kapta. A darab rendezője Béres László, akinek az elképzelése a jellemek kontúrjainak pontosabb és nagyobb variációs megfogalmazása.

A próbák folyamán, kitől kapta a legtöbb szakmai támogatást?

A rendezőtől, aki elmondta, hogyan képzeli el a szereplők közti viszonyt. Sok munkatárstól- Ádám János, Székely Zsejke, Mányoki László, Mányoki Mária- kapott visszajelzést. Azt mondták el, hogyan lehet a néző számára élvezhetőbb, érdekesebbé tenni a szerepet. Jakab Melinda koreográfussal is együtt dolgozott. Jakab Melinda felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy a mozdulatoknak, a tekintetnek milyen legyen az iránya, ami a közönség felé történő kommunikációt kifejezi.

Mikor érezte, hogy „megfogta” a közönséget?

Minden előadásnak meg van a maga hangulata. Emlékszik a pillanatra, mikor érezte a közönség tetszésnyilvánítását. Az első „Vasmegyei gyerek vagyok-nál”, érezte uralja a közönséget. Vagy az a jelenet, mikor Miskával közlik, hogy gróf lehet, vagy tanítják, miként kell viselkedni abban a szerepben, hogy kell átsétálni a termen. Érezte, hogy nyert. Azonban a második előadáson már az első pillanatokban megnyerte a közönséget. Amikor Marcsa kezd énekelni, Miska kacagva jelenik meg, nevet a néző. Örvendett annak, hogy a teremben ül az egész família, köztük a felesége. A családjában senki nem volt hivatásos énekes. A Mágnás Miska rendkívül jól jött. Talán ennek is köszönheti azt az önmagát nem kímélő buzgalmat, melyet befektetett az alakítás felépítésébe.

Milyen szerepálma van?

Szíve mélyén reménykedik, hogy a Csárdáskirálynő című operett Boni szerepét is megkaphatja. De szívesen elvállalna bármilyen táncos-komikus szerepet, amelyben mindent be lehet dobni, énekelni, beszélni, táncolni lehet. A közönséget szórakoztatni, számára nincs jobb dolog. Kitalálni egy karaktert, mely él a színpadon, nem könnyű. Azt meg kell becsülni, mert az enyém. A hangszálakra ügyelni kell.

Az énekesnek legnagyobb kincse a hangja, hogyan ügyel a hangjára?

A hangszálakra ügyelni kell. A hangszálak megerőltetése végzetes lehet, az énekesnél. Az impresszáriók csak a maguk érdekeit tartják szem előtt. Szabad idejében szeret labdarugó mecset nézni. A Kolozsvári CFR stadionjának látogatója. A mindennapokban egyszerű halandó ember. Szereti a családját, mely ebben a hónapban egy babával gyarapodni fog. Természetes ember vagyok-, mondta az énekes- érzem, mi a jó, vagy nem megfelelő számomra. Szeret a helyzetnek élni. Mire kell odafigyelni, szeret abban a pillanatban visszahatni, válaszolni.

Csomafáy Ferenc