Műhelytitkok

Kolozsváron, a Minerva-ház rendezvénytermeiben „Mircea Vremir - Műhelytitkok” címmel kiállítás nyílt meg. A tárlat anyagát Kováts Ildikó, a festőművész özvegye válogatta a közönség által korábban nem látott alkotásokból.

Mircea Vremir (1932-1991) Lipoveni-ben született. Főiskolai tanulmányait a Jászvásári Képzőművészeti Főiskolán és a Kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1953-tól alkotásai láthatók a kiállításokon. Neves festőművész, korának szimbóluma volt. Nemcsak művész, hanem a „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskola tanára is volt (1971-1990).

Neves festőművész

A néhai festőművész munkásságát dr. Ioan Sbârciu egyetemi tanár, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem elnöke és dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, műkritikus méltatta. Dr. Ioan Sbârciu visszaemlékezett az egyetemi éveire, mikor Mircea Vremir és Paul Sima tanárai voltak. Vremir művészi magatartását a kritikai szellem jellemezte, néven nevezte a dolgokat. Azonban a kritikai hangvételét, magatartását a képzőművészeti szövetség akkori vezetősége nem fogadta el. A jelen kiállításon látott alkotások 1968-1969 közti időszak termései. Románia egyik legnevesebb festőművészének tartja. Munkáiban a népművészet hatása is érződik. Kedvenc témája volt a Duna Delta, annak művészi ábrázolása. Alkotására jellemző a kiváló színkezelés, a kompozíciós készség- mondta Ioan Sbârciu. A kortárs művészetben sajátos kifejezési formát teremtett. Mircea Vremir művészként, festőként korának szimbóluma volt. Nagy művész.

Konstruktív készség, erő és tudás érezhető munkáiban

Dr. Kántor Lajos a Korunk Galériában tartott Vremir- kiállításról beszélt. A Korunk Galéria 1974-1986 között működött. Rendkívül értékes, közönséget vonzó kiállításokat tartottak. A tárlat megnyitói jelentős kulturális eseménynek számítottak. Mircea Vremir két alkalommal is kiállított a Korunk Galériában, 1984 júniusában és 1985 októberében. Érdekes dátumok, mert abban az időben a Galéria nehéz időket élt át. A helyi hatóságok megszorító intézkedéseket alkalmaztak a Korunk Galériában folyó kulturális rendezvényekkel szemben. Nem engedték a kiállítási katalógusok készítését. Letiltották a tárlat megnyitókon az irodalmi és zenei műsorok bemutatását. A jubileumi 250. kiállítás küszöbén felfüggesztették a Galériát. 1990. április 12.-én újraindult a kortárs festők munkáinak bemutatásával. Vremir kiállításához sem készült katalógus. A tárlatnak nagy sikere volt. „Éreztük, hogy közel van hozzánk.” Abban az időben a Korunk Galéria a Vármegyeházában volt, a falain helyeztük el a képeket. Az első kiállítását Veress Zoltán, a másodikat Kántor Lajos, a Korunk Galéria vezetője nyitotta meg. A jelenlegi tárlat számomra nagy meglepetést jelent - mondta Kántor Lajos. Zsírkrétával készült alkotások láthatók. Frissesség, konstruktív készség és tudás jelenik meg a festőművész munkáiban. Emberség és közvetlenség jellemezte. Felajánlotta egy képét, hogy adják el, az így kapott pénzösszeggel vegyenek vásznat, amelyre a képeket kiállítsák. A festményeinek központi témája és motívuma a Duna Delta. Képein megjelennek az erdélyi hegyek is. Művészi munkája számára fontos volt a természet megjelenítése.

Kováts Idikó, rajztanár, festőművész úgy vélte, ez a kiállítás megfelelő alkalom, hogy bemutassák Mircea Vremir munkásságának egy részét. De az irattartóban még sok olyan alkotás van, amelyet különböző tárlatokon be lehetne mutatni.

A nagyszámú közönség jelenléte, érdeklődése bizonyítja, hogy Vremir alkotásai élményt jelentenek, művészi megfogalmazása ma is időszerű.

Csomafáy Ferenc