Jubileumi ünnepség elnöki jelenlétben

A nagyváradi újvárosi

református templomban tartott

jubileumi ünnepségen Csűry

István a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület

püspöke tartott nyitóáhitatot,

majd Tõkés

László szólalt fel a

PKE elnökének

minõségében, aki a nemzeti

összetartozás fontosságát

hangsúlyozta. Schmitt Pál az anyanyelven

való tanulás

szükségessérõl, majd

leszögezte: „Az egyetemek

továbbfejlesztése, oktatási

kínálatának és

kutatói bázisának

bõvítése a romániai

magyarság és az anyaország

közös feladata!”

Ezt követõen az államfõ a

magyar Köztársaság

Emlékérmével tüntette ki a

PKE alapítóit:

Tőkés Lászlót,

Tempfli Józsefet és Tolnay

Istvánt, majd Tõkés

László adta át Schmitt

Pálnak az Egyetemi Jubileumi

Emlékérmet, illetve egy festményt,

Kristófi János alkotását.

Az ajándékozások sora nem

ért véget, ugyanis Kovács

Zoltán a református

egyházkerület fõgondnoka a

Váradi Biblia hasonmés

kiadását nyújtotta át az

államfõnek. Az alkalmi beszédek

sorában Cornel Antal a Nagyváradi

Állami Egyetem rektora, Jávor

András a Debreceni Egyetem rektorhelyettese

és Dávid László a

Sapientia-EMTE rektora szólalt fel.

Végezetül a Sapientia és a

Partiumi Keresztény Egyetem

képviselõi aláírták

az erdélyi felsõoktatási

stratégia megalkotásáról

szóló szándéknyilatkozatot.

Az ünnepséget Böcskei

László római katolikus

megyés püspök

áldása zárta.

Egységes stratégia a magyar

felsőoktatásért

A romániai magyar értelmiség

kinevelésének letéteményese

a Partiumi Keresztény Egyetem -

hangsúlyozta Nagyváradon Schmitt

Pál a Magyar

Köztársaság elnöke. A Sulyok

István Református Főiskola és

a Partiumi Keresztény Egyetem

jubileumának tegnapi

ünnepségén a

Nagyvárad-újvárosi

református templomban Csűry István

püspök nyitóáhitata után

Tőkés László

szólalt fel, aki felkérte a

hallgatóságot arra, hogy egy perces

néma csenddel emlékezzenek meg a napokban

elhúnyt Toró Tibor fizikusra. Majd

köszöntő beszédében

eképpen szólt Schmitt

Pálhoz: „ Az Ön mostani

jelenléte, az

éltében-holtában

hűséges Márton Áron

püspök példájának

és szellemének Ön általi

felelevenítése együttesen mind azt a

célt szolgálják, hogy

hitünkben és magyarságunkban

megálljunk rendületlen, és nem

engedve az álságos

„multikulturalitáshoz”

hasonló politikai divatok, valamint a

kisebbségi opportunizmus tetszetős

és jól jövedelmező

látszatai kísértéseinek, a

Magyar Nemzeti Együttműködés

Rendszerébe bekapcsolódva: rendezzük

sorainkat, vívjuk ki jogainkat, szerezzük

meg önrendelkezésünket. A

határok fölötti

nemzetegyesítés a magyar nemzeti

integráció politikáját

jelenti az európai integráció

egyetemes összefüggésében.

Ezért fáradozunk idehaza –

és emellett szálltunk síkra

Brüsszelben és Strasbourgban.

Beszédében Tőkés

László idézte Nicolae

Iorga román történész

szavait: "Nem azért szereztük meg

Erdélyt, hogy mások egyetemeit

felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a

sajátjainkat", majd hozzáfűzte, hogy

ezek a szavak miént a

Gyulafehérvári Határozatok –

azóta is papíron maradtak.

„Üres ígéretekkel és

egymás áltatásával Trianon

sebei sohasem fognak begyógyulni, és az

Egyesült Európa

„Ígéret-földjére”

sem fogunk soha eljutni…” - hívta

fel a figyelmet Tőkés László.

A jubileum kapcsán az

egyetemalapító elmondta, hogy húsz

évvel ezelőtt, a posztkommunista,

nacionalista átmenet időszakában

hozták létre a Sulyok István

Református Főiskolát.

„Tíz évvel később a

történelmi egyházak

támogatásával alapítottuk

meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, mely a vele

párhuzamosan megalakult Sapientia –

Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel

együtt éppen ma, az Ön

megtisztelő jelenlétében köt

meg és ír alá egy magyar

felsőoktatási stratégia

életbeléptetését

előirányzó közös

megállapodást”  - fogalmazott

Tőkés.

Itthon van

Schmitt Pál

beszédében hangsúlyozta, hogy

úgy érzi, mintha haza jött volna,

majd Széchenyi gondolatát idézve

hangsúlyozta: „Minden nemzet a maga

nyelvén lett tudós..” Schmitt

Pál kiemelte: a Sulyok István

Főiskola, azt követően pedig a

Partiumi Keresztény Egyetem

megalapításával a

határmentén élő

magyarság új lehetőséget

kapott saját értelmiségének

kinevelésére. A romániai

magyarság létének,

megmaradásának egyik fontos

feltétele, hogy vonzóvá kell tenni

a hazai tanulmányokat. És úgy kell

kialakítani a szakokat,

képzéseket, hogy a végzettek

hivatásukat is a

szülőföldjükön

képzeljék el, itt kezdhessék meg.

Az anyanyelvű, magas színvonalú

tudományosság művelése azzal

a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek

lesz a jövőben is saját, jól

képzett, felelősen és

önállóan gondolkodó

értelmisége.” Az

államfő végezetül kiemelte,

hogy az anyaország kormánya

feladatának tekinti magyar nemzet

határokon átívelő lelki,

szellemi, gazdasági

újraegyesítését. A

jubileumi ünnepségen a Sapientia

Alapítvány és a PKE

legmagasabb rangú képviselői

aláírták az Erdélyi Magyar

Felsőoktatási Stratégia

megalkotásáról szóló

szándéknyilatkozatot, melyben a

PKE és a Sapientia

küldetésének tekinti az

önálló egyetemi rendszer

kiépítését.

Pap István